Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...kiadása. Annak érdekében azonban, hogy az elszámolásra kiadott összeget (előleget) a magánszemély ne használja saját célra, az Szja-tv. adózási szempontból korlátot állított fel.Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdése alapján kamatkedvezményből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozott, egymás közötti adatszolgáltatással.A három társaság közötti együttműködési megállapodás alapján így megállapított adózás előtti eredmény a három társaság között a munkagép beszerzéséhez ténylegesen adott pénzügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Pénzügyilízing-szerződés az új Ptk. szerint

Kérdés: 2014. március 15-ével hatályba lépett az új Ptk., amely a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyilízing-szerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Mivel az Szt. értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyilízing-szerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Számomra úgy tűnik, hogy a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához szükséges információkat nem tartalmazza az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés. Jól látom-e, hogy a pénzügyilízing-szerződéssel megalapozható a pénzügyi lízing számviteli elszámolása? Vagy esetleg további kiegészítések szükségesek a lízingszerződésben?
Részlet a válaszából: […] ...ezekről nem rendelkezik, nem határoz meg a pénzügyilízing-szerződéssel szemben olyan követelményeket, amelyek elsősorban elszámolási, adózási szempontból lényegesek. Az új Ptk. ezen hiányossága – véleményünk szerint – áthidalható, mivel az új Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...a tételekkel (plusz-mínusz irányba), amelyeknek az eredményre gyakorolthatása pénzmozgással még közvetlenül nem járt.1. Adózás előtti eredmény sor, ha nyereség, akkor (+), haveszteség, akkor (-).Az Szt.-ben megadott cash flow-kimutatás séma első tétele.Ebbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.