8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Egyéni vállalkozó ingatlanvásárlásának illetéke
Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlant vásárolt 2021. október hónapban, melyet 2021. decemberben értékesített. A kiszabott illetékre 6 havi részletfizetési kedvezményt kapott. Az értékesítésig (2021. december) 2 havi illetékrészletet kifizetett, 4 havi kötelezettséget az eladást követően a következő, 2022. évben kellene megfizetnie. Naplófőkönyv vezetése mellett hogyan kell a bevételt, költséget, ráfordítást, értékcsökkenést figyelembe venni az éves bevallás során, továbbá milyen értékkel aktiválandó az ingatlan?
2. cikk / 8 Ingyenesen kapott eszközök elszámolása
Kérdés: A gazdasági társaság egy másik – vele szerződéses jogviszonyban lévő – gazdasági társaságnak ingyenesen átadott 100 E Ft feletti egyedi értékű tárgyi eszközöket, amivel a közöttük meglévő szolgáltatásnyújtást kívánja segíteni. Az ingyenesen kapott eszközöket a számvitelben hogyan kell elszámolni az átvevőnél?
3. cikk / 8 Egyösszegű értékcsökkenési leírás elszámolása
Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja értelmében a kis- és középvállalkozás a korábban használatba nem vett műszaki berendezés, gép közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházás értékével csökkentheti az adóalapját. Ezzel akkor is élhet a mikrovállalkozás, ha azt a tárgyévben egy összegben értékcsökkenési leírásként számolta el? Hogyan kell elszámolni az egy összegben leírásra kerülő műszaki berendezés, gép beszerzését, illetve az értékcsökkenési leírását?
4. cikk / 8 Fejlesztési tartalék használt bútorra
Kérdés: A kft. 2004-ben képzett 423 E Ft fejlesztési tartalékot. Ezt a fejlesztési tartalékot feloldotta 2008 márciusában. Az irodájába vásárolt – használt – irodabútorokat (600 E Ft értékben). A vásárláskor nem nagyon nézte meg az irodabútorok állapotát, így 2008 decemberében használhatatlanok lettek. A kft. leselejtezheti-e a bútorokat 2008. évben, nem kell-e emiatt a társaságiadó-alapot növelnie?
5. cikk / 8 Kutatás-fejlesztési kedvezmények
Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: - Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. - Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?
6. cikk / 8 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
7. cikk / 8 Családi gazdaság adózása
Kérdés: A kérdező részletesen felvázolta a családi gazdasága működését érintő problémát. Ennek alapján fejtjük ki a családi gazdaságok adózásának egyes kérdéseivel foglalkozó válaszunkat.
8. cikk / 8 Adóalap-kedvezmény totálkár esetén
Kérdés: Egy vállalkozás 2001-ben egy tehergépkocsi után érvényesítette a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kedvezményt az adóalapnál. A jármű 2002 elején balesetet szenvedett, totálkáros lett, és a cég roncsértéken eladta. A biztosító a kárt megtérítette. Helyes-e a következő elszámolás? I. A káresemény időpontjáig terv szerinti értékcsökkenés-elszámolás történt. II. A káresemény időpontjában terven felüli értékcsökkenésként számolták el a nettó értéknek a roncs értékével csökkentett összegét. III. A hulladék értékesítésével átsorolták a járművet a tárgyi eszközök közül a készletek közé. IV. A hulladékértékesítés ellenértékét árbevételként számolták el. V. A biztosítótól kapott kártérítést egyéb bevételként számolták el. Kell-e alkalmazni az adott esetben a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdése u) pontjának előírását, illetve a megrongálódott tehergépkocsi helyett 2002-ben vásárolt járműre érvényesíthető-e az adóalap-kedvezmény?