Fejlesztési tartalék lekötött tartalékba történő átvezetés nélkül

Kérdés: A 2021. évi éves beszámolót elfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárlati tételek könyvelésénél azonban ennek a rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így lekötött tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztési tartalék képzését jogszabály kötelezően nem írja elő, a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Végelszámolás befejezése utáni esemény

Kérdés: A társaságnál a végelszámolás befejeződött. Elkészítették a végelszámolást lezáró beszámolót és a vagyonfelosztási javaslatot, amelyet a taggyűlés el is fogadott. A társaságnak volt egy határozott idejű bérleti szerződése, amelyhez kapcsolódó kötelezettség és költség a bérbe adó társaság számlája alapján be is került. A végelszámolás befejezése és a társaság törlése között azonban újabb szerződést kötöttek a bérbe adó társasággal, ami alapján visszafizetésre került a határozott idejű bérleti díj időarányos része. Ez azonban nem szerepel a társaság könyveiben és a már aláírt elfogadott beszámolóban. Mit tegyen a társaság ezzel a számlával, amelyen áfafizetési kötelezettség is felmerült, illetve nincs rendelkezés erről a követeléséről a vagyonfelosztási javaslatban sem? Mi a helyes megoldás számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem jogszerűen jártak el, és így azadóbevallást, az Szt. szerinti beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatotmódosítani kell, a taggyűléssel jóváhagyatni stb.A 2006. évi V. törvény 112. §-ának (5) bekezdése szerint avégelszámolást nem lehet addig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Tőkeelemek lekötött tartalékba helyezése

Kérdés: A kft. 2008. évi határozata: "A taggyűlés elhatározza a törzstőke 1000 ezer Ft-ra történő leszállítását tőkekivonás érdekében. A törzstőke leszállítása a saját tőke egyéb elemeit nem érinti..." A kft. jegyzett tőkéje 10 000 E Ft, eredménytartaléka 50 000 E Ft, tőketartaléka 5000 E Ft volt. A tőkeleszállítást a cégbíróság bejegyezte. A kft. nem akarta arányosan csökkenteni a saját tőke elemeit, mert ezzel veszélyeztette volna a működését. A tagok úgy gondolták, ha az eredménytartalékot és a tőketartalékot a lekötött tartalékba helyezik, akkor mentesülnek az arányosítás alól. A tőkeelemek változásának könyvelése azonban 2009. év végéig nem történt meg. Következmények nélkül még a kifizetések előtt lekönyvelheti-e 2010-ben a kft. a lekötött tartalékba helyezést (indoka a válság)? Ismételten közzé kell-e tenni a beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...elengedik. Ez esetben a kft.-nél az elengedett kötelezettségetrendkívüli bevételként kell elszámolni, annak összegével azonban az adózáselőtti eredmény nem csökkenthető. Illetékfizetési kötelezettség ajándékozásmiatt a kft.-t csak akkor terheli, ha a tagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Nem könyvelt fejlesztési tartalék

Kérdés: A mérlegelfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárótételek könyvelésénél azonban ennek rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így elkülönített tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...nem jogszabályi előírásonalapul, az arról való döntés az adott társaság jogkörébe tartozik. Afejlesztési tartalék címen történő adózás előtti eredménycsökkentésnek viszontaz az egyik feltétele, hogy az ennek megfelelő összeget az eredménytartalékbóla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Tévesen fizetett osztalék helyesbítése

Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi – osztaléknak nem minősülő – kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arra utalnak, hogy a jó szándék ismilyen súlyos következményekkel járhat, ha a társaság illetékesei a törvényielőírásokat – ez esetben mindegy, hogy milyen okból – sorozatosan megsértik.A 2003-ban hatályos Gt. 141. §-ának (3) bekezdése szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként kell(ett volna) a kft.-nél elszámolni [aTao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja alapján ennek összegével az adózáselőtti eredmény csökkenthető]. Így az üzletrész bekerülési értékének – akérdésben leírt esetben – a tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Osztalékfizetés később

Kérdés: A taggyűlés a 2001. évi beszámoló elfogadásakor döntött, hogy osztalékot fizet tagjainak. A 2001. évi mérlegben előírtuk az osztalék kifizetését, de finanszírozási gondok miatt azt kifizetni nem tudtuk. Könyveléstechnikai hiba miatt az osztalékfizetési kötelezettséget a 2002. évi mérleg nem tartalmazza. A 2001-ben előírt osztalékot kifizethetjük-e 2003-ban kedvezményes mértékű adózással? A 2002. évi mérleg téves adatait hogyan kell korrigálnunk?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert nem csak az osztalékfizetésről és annak adójáról van szó.Ha szabályosan jártak el, akkor a 2001. évi eredménykimutatás tartalmazza a jóváhagyott osztalék összegét, a mérlegben pedig ez az összeg a tagokkal (a tulajdonosokkal) szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Szabálytalan prémiumkifizetés

Kérdés: Célszervezeti kft.-nk 85 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztat. 1999-re a mérlegzárás előtti taggyűlés határozata alapján az ügyvezető tulajdonosok részére prémium elszámolásáról döntöttek, amit csak 2002-ben fizettek ki. A 2003-ban megtartott adóellenőrzés szabálytalannak tekintette az 1999-ben lekönyvelt prémiumot. Az adóellenőrzés a prémium összegét osztalékelőlegnek minősítette. Hogyan könyveljük az ellenőrzés megállapítását? 2002-ben osztalékelőleg fizetéséről nem határoztak, év végén a beszámolóba osztalékot nem állítottak be!
Részlet a válaszából: […] ...eredően a hiba elkövetése időszakában (1999-ben) magasabb értékben számolt el bérköltséget és bérjárulékot, emiatt csökkent az adózás előtti eredménye,= kevesebb társasági adót fizetett, a hibahatás= társaságiadó-hiányban,= sajáttőke-hiánybanmutatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.