7 talált cikk a külföld , termékértékesítés , szolgáltatás , adatszolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Alanyi áfamentes, de EU-s adószámmal rendelkező, fordítási és nyelvoktatási szolgáltatásokat nyújtó kft. esetén az Írországból érkező, a Google AD-, illetve Facebook-hirdetések után áfa felszámítása nélkül kiállított, kis összegű számlák a fordított áfa hatálya alá tartoznak? Amennyiben ezek a számlák kis összegűek (max. 30 000 Ft), akkor is kell utánuk áfát fizetni Magyarországon, vagy van valamilyen összeghatár, ameddig nem szükséges?

Kérdés: Egyik külföldi EU-tagállambeli vevőnk önszámlázás keretében szeretné helyettünk kiállítani a számlát. Milyen törvényi előírásokat kell szem előtt tartanunk és betartanunk, illetve betartatnunk? Sok cikk jelent már meg a témával kapcsolatosan, de mindegyik csak kisebb részekkel foglalkozik. Jellemzően mindenki adókockázatot lát a konstrukcióban. Gondolok itt a számlával szembeni követelményekre, a NAV felé történő adatszolgáltatásra stb. Nem világos, hogy 2018 júliusától a számlázórendszer online bekötése egy ilyen esetben mit is eredményez? A külföldi vevőnk számlázórendszerének is csatlakozni kell a NAV rendszeréhez? Amennyiben lehetséges, kérem, részletesen fejtsék ki véleményüket!

Kérdés: Az Áfa-tv. 8. §-a rendelkezik a csoportos adóalanyiságról, melynek feltétele, hogy a csoporttagok gazdasági célú letelepedési helye belföldön legyen, és a tagok kapcsolt vállalkozások legyenek. Ha a kapcsolt vállalkozási kört A, B, C, D társaság alkotja, de ebből A-nak mind a gazdasági célú letelepedési helye, mind lakóhelye és szokásos tartózkodási helye külföldön van, a B, C, D társaság létrehozhat-e csoportos adóalanyisági kört? Kell-e nyilatkoznia A-nak arról, ha nem akar részt venni a csoportban? Ha létrejön a csoport, akkor a csoporttagok által egymásnak számlázott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó harmadik féltől származó beszerzések áfatartalma levonásba helyezhető-e?

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A termékeket a hazaszállítással megbízott fuvarozócég Hamburgban vonja vámeljárás alá, azaz ott vámolják le. A termék hazaérkezésekor két bizonylattal (számlával) rendelkezem. Az egyiket a szállítócégtől kapom, amely az eljárási, tárolási, árukezelési és szállítási költségeket tartalmazza. A másikat a kínai partnertől. A szállítmányozó számláján az áfaérték ÁKK. megjegyzést tartalmaz, azaz áfakörön kívüli. A kínai számlán nincs áfa feltüntetve. Kérdés: A kínai szállító számlájának mi a teljesítési időpontja? Valóban EK-n belüli beszerzésnek minősül-e az ügylet? Ha EK-n belüli beszerzés, a 0761-es bevalláson kinek az EU-adószámát tüntetem fel? A szállítmányozó cég számlája az Szt. szerint az áru értékét növeli, és ezt is EU-n belüli beszerzésként kell-e kezelni, és a 0761-es bevallásba a két számla összértékét kell-e feltüntetni? Hogyan kell könyvelni ezeket összköltségeljárással készülő eredménykimutatásnál, amikor a készletek közvetlenül az elábé-számlára kerülnek?

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?

Kérdés: Egy Magyarországon alapított és bejegyzett társaság Ausztriában vállal épülettetőszerkezet-felújítást egy ausztriai lakásszövetkezet részére. Az ausztriai lakásszövetkezet közösségi adószámmal nem rendelkezik. A felújítás teljes elvégzéséhez a társaság osztrák alvállalkozót vesz igénybe. A társaság magyarországi közösségi adószámmal rendelkezik. Az elvégzett munka közösségi értékesítésnek minősül-e, vagy áfahatályon kívüli? A teljesítésről kiállítandó számlában kell-e a társaságnak áfát felszámolnia? Közösségi adatszolgáltatást kell-e teljesíteni, mind a társaság által nyújtott szolgáltatásról, mind az igénybe vett szolgáltatásról?

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?