Követelések, kötelezettségek év végi egyeztetése

Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított számla, amelyet a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő elfogadott, elismert.A leírtakból egyértelműen következik, hogy ugyanazon számlát a vevőnek kötelezettségként ugyanazon időponttal...ése –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számla (kivétel lehet ez alól az ellenérték készpénzben történő kiegyenlítése).A hivatkozott előírások összevetése alapján.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...törvény másként nem rendelkezik).Az Áfa-tv. 163. §-a alapján az adóalany a számlakibocsátásáról legkésőbb– a teljesítésig,– előleg fizetése esetén a fizetendő adó megállapításáig,de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül kötelesgondoskodni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás meghatározhatja úgy, hogy a valutát, a devizát1. a vállalkozó által választott hitelintézet által meghirdetett, az adott deviza vételi és eladási árfolyamának átlagán, vagy2. a MNB által közzétett, az adott deviza hivatalos árfolyamán, vagy3. ha a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.