Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatást, adta a kölcsönt, és avevőnél, az adósnál így a kötelezettség elengedése miatti vagyonnövekedésvalójában az ajándékozás eredménye. Más a helyzet a megszavazott osztalék esetében. Ha a tulajdonos az Szt. hatálya alá tartozó gazdálkodó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Üzletrész visszavásárlása, térítésmentes átadása

Kérdés: Saját üzletrész visszavásárlása, majd térítésmentes átadása kérdésében kérnék segítséget. A kft.-nek két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal, a jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 60 M Ft, így egy üzletrész könyv szerinti értéke 30 M Ft. A kft. az egyik üzletrészt visszavásárolja 30 M Ft-os értéken, az eladó magánszemély tulajdonost terhelő, az ügylettel kapcsolatos adókat, a 1,5 millió forint beszámításával, a kft. rendezi. A kft.-nek a visszavásárolt üzletrészt térítésmentesen át kell adnia a másik tulajdonosnak, aki azonban ezáltal egy fillérrel sem gyarapodik, de a térítésmentes átvétel miatt adófizetésre kötelezett. Hogyan lehetséges, hogy a maradó tulajdonosra jutó saját tőke ugyanannyi, mint a kivásárlás előtt, és mégis adóznia kell? Vagy a gondolatmenetünk sántít?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelőenszja és egészségügyi hozzájárulás terhel. Sőt, ha a kft. ingatlan vagyonnal isrendelkezik, az üzletrész megszerzése még ajándékozásiilleték-fizetésikötelezettséggel is jár.Amíg két tulajdonosa volt a kft.-nek, addig az egytulajdonosra jutó saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...lehetséges módja az, hogy a beltag a tagikölcsön miatti követelését elengedi. A kötelezettség elengedése miatt atársaságot 2009-ben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség terheli,amelynek mértéke 21 százalék, mivel a bt.-nek a beltag nem lehet 100százalékban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...ha igen, mennyit? A 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező eladta azúj tulajdonosoknak a 20 százalékot meghaladó részt vagy elajándékozta? A Gt. 128. §-ának (1) bekezdése alapján a tag halálával azüzletrésze átszáll a jogutódra (az örökösre), ha azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...vett összegre;–a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értékeután, (kivéve a reprezentációnak és üzleti ajándéknak minősülő juttatást);–a kamatkedvezményből származó jövedelem után;–az egyösszegű járadékmegváltások után;–a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint osztaléknak kell tekinteni a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedését, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is; a külföldi állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
2