Hosszú ideje fennálló tételek rendezése

Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
Részlet a válaszából: […] ...semmilyen jogi alapja nincsen. A B cégnél kimutatott befejezetlen beruházás az ingatlan felújításához kapcsolódik, tehát a felújítás aktiválás előtti költségeiben kellett volna számításba venni, folyamatosan, a felmerüléskor kellett volna azt az A cég felé a B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Utólag megállapított túlszámlázás

Kérdés: Egyik ügyfelemnél 2006 végén derült ki, hogy az ügyvezető 2005-2006. év vonatkozásában fiktív számlákat fogadott be, illetve a számlák számos esetben túlszámlázást tartalmaztak. A számlák az épületek bekerülési értékét növelték, felújításhoz kapcsolódtak, és minden esetben kifizetésre kerültek. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult, a túlszámlázás értékét műszaki értékbecslő állapította meg. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a kiszámlázott, de el nem végzett munka? Mi a teendő azokkal a számlákkal, amelyek már 2005-ben aktiválásra kerültek? Milyen időpontra kell elvégezni az önellenőrzést? Helyes-e, ha a túlszámlázott összeget a követelések közé vezetjük át a bírósági eljárás végéig? Ha követelés lesz, értékvesztést el kell-e számolni?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos, hogya kérdésben leírtak előfordulnak. A fiktív számla, illetve az el nem végzettmunkákat tartalmazó számla könyvelésével azonban nem lehet valódi értéketelőállítani. Ebből már következik, hogy az el nem végzett munkák számlázottértéke nem növelheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Ingatlanfelújítás támogatásból

Kérdés: A kft. 3 millió forintért vásárolt egy ingatlant, amelyet felújított. A műemlék épület felújításához a kft. vissza nem térítendő támogatást kapott, amelyet az épületre költött. A felújítás befejeződött, a használatbavétel megtörtént. Az értékcsökkenést 2003. évre elszámoltuk. Az elhatárolt összegből milyen értéket kellett kivezetni? Kérjük a könyvelési tételeket is!
Részlet a válaszából: […] ...– K 455 (3 millió Ft); a műemlék épület "felújításának" számlázott tételei: T 161 – K 455 (17 millió forint); a műemlék épület aktiválásra kerülő bekerülési értéke (bruttó értéke): T 123 – K 161 (20 millió forint); a vissza nem térítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.