Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...nem szüntethető meg, csak a tárgyi eszköz könyvekből történő kivezetésekor.A kérdésben említésre került további beruházási érték aktiválása, de arról nem írtak, hogy az mi volt. Kapcsolódik-e valamilyen formában a raktárfelújításhoz, illetve a raktári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

K+F-hez kapcsolódó adóalap-csökkentések

Kérdés: A társaság K+F-et valósított meg, amelyet 2019. 01. 01-én aktivált 285 M Ft értékben. Ehhez az aktivált értékhez 135 M Ft támogatás is tartozik. A K+F befejeződött, és árbevételt is produkált már 2019-ben, így az amortizációja elindult. A K+F értékét akár 50%-kal is amortizálhatjuk, amelyet teljes mértékben elfogad a Tao-tv.? Ha aktiváltuk, akkor viszont az Szt. szerint 1 évnél tovább kell szolgálnia a vállalkozást. Megteheti-e a vállalkozás, hogy 18 hónap alatt írja le a számvitelben, amelyet a Tao-tv. elfogad? A Tao-tv. szerint a számvitelben elszámolt értékcsökkenéssel csökkenthető a társasági adó alapja, a korlátozó tényezőket figyelembe véve. A K+F-et végző alvállalkozó nem volt, viszont támogatás volt. Jó-e a számítás, ha a vállalkozó 2019-ben 50%-os kulccsal 285 x 0,5 = 142,5 M Ft amortizációt számolt el, az adóalap-csökkentés pedig: 285-135 = 150 M Ft x 0,5 = 75 M Ft? Jól tudjuk-e, hogy az iparűzésiadó-alapnál az előbbi összeg szintén csökkentő tétel lesz? A jövőben megvalósuló K+F-re fejlesztési tartalékot nem lehet képezni?
Részlet a válaszából: […] ...terhére elszámolt értékcsökkenésnek a támogatás miatt az adóévben elszámolt bevétellel csökkentett összegét veszi figyelembe, aktiválás esetén.Ha feltételezzük, hogy a teljes költség 2019-ben vagy azt megelőzően merült fel, és 50 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] Hosszú a kérdés, bár az utolsó sorokból arra lehet következtetni, hogy a nyílt végű pénzügyilízing-szerződés megkötésekor nem kellő gondossággal jártak el, nem megfelelően vették számításba a lízingbe vevő cég érdekeit. (A lízingszerződésben a 17 330 E Ft értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...a fizetendő áfa: T 311 – K 467;– a lízingbe vevőnél termékbeszerzésként piaci értéken: T 161 – K 448, majd T 11-14 – K 161 az aktiváláskor, külön tételben az előzetesen felszámított áfa: T 466 – K 454.(Az áfát a lízingdíjtól elkülönítetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

A maradványérték elszámolása

Kérdés: Társaságunk 5 millió forint támogatást kapott az 5,5 millió forint értékű személygépkocsi beszerzéséhez. A kapott támogatást közvetlenül a szállítónak utaltuk át. A társaság a személygépkocsi maradványértékét – az aktiváláskor – 1 millió forintban határozta meg, amelyet a juttatás évében elszámolt rendkívüli bevételként. Így a maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket számolta csak el passzív időbeli elhatárolásként, amelyből az évenként elszámolt amortizációt vezeti ki rendkívüli bevételként. Kifogásolható-e a maradványérték azonnali elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése szerint -, terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el.Így tehát helytelenül járt el a társaság, amikor az aktiválás során a maradványértékkel csökkentette az adott tárgyi eszköz nettó értékét, mert a jogszabályi előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.