Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...és a magyarországi fióktelep áfaszempontból egy adóalanynak minősül, a magyarországi fióktelep a külföldi vállalat "belföldi adóalanyiságát" testesíti meg.A külföldi adóalany és az általa belföldön alapított fióktelep között történő "szolgáltatásnyújtások"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

6 millió forint feletti személygépkocsi áfája

Kérdés: Egy kft. 6 millió forint feletti személygépkocsit vásárolt. A Tao-tv. nem ismeri el költségként ennek a személygépkocsinak a javítási, karbantartási költségéből, biztosítási díjából, értékcsökkenési leírásából a 6 millió forintot meghaladó értékkel arányos összeget. Ezt kell alkalmaznunk az áfa visszaigénylésénél is?
Részlet a válaszából: […] ...áfája levonható, amely kizárólag gazdasági tevékenységet szolgál. (2004. május 1-jétől ez a megítélés annyiban változik, hogy az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Személygépkocsi-értékesítés áfája

Kérdés: Egyéni vállalkozó kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat. 1996-ban a vállalkozás céljára beszerzett (már leírt) személygépkocsit értékesíteni szeretné. Az értékesítést terheli-e áfafizetési kötelezettség? Ha igen, az áfabevallást milyen időszakra kell benyújtania? Értékesítéskor a számlán milyen áfakulcsot kell feltüntetnie? Milyen eljárást kell követni, ha más tárgyi eszközök értékesítésére kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi adómentes tevékenységet végző egyéni vállalkozót, tekintettel arra, hogy nem választott alanyi adómentességet, az általa értékesített személygépkocsi tekintetében áfafizetési kötelezettség terheli (azaz a termékértékesítés tárgyi adómentes tevékenységet...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Magánszemélytől vásárolt személygépkocsi értékesítésének áfája

Kérdés: Betéti társaságunk magánszemélytől adásvételi szerződéssel vásárolt 2 millió forint értékű személygépkocsit. Két év múlva 1,2 millió + 300 E Ft + áfa összegért a gépkocsit eladta. Az összes áfa befizetendő áfa lesz? Van-e valamilyen különleges adózás amiatt, hogy használtan, magánszemélytől vette a bt. a személygépkocsit?
Részlet a válaszából: […] ...nincsen számlája (nem adóalany magánszemélytől vásárolt az adóalany), vagy a számlán nem szerepel elkülönítetten az adó összege (alanyi adómentességet választó adózótól történt a vásárlás), mivel a beszerzéshez ekkor nem is tapadt az eladó részéről...ncsen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] ...használnak.Egyértelmű, hogy nem vonható le az áfa és így a bekerülési érték része akkor, ha az adott szervezet alanyi adómentes, vagy az adott tárgyi eszközt kizárólag tárgyi adómentes tevékenységhez használja.Az Áfa-tv. 38. §-a alapján az.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

A téli gumik áfalevonása

Kérdés: A kft. személygépkocsit vásárolt, majd pár nappal később téli gumikat szerzett be. Levonható-e a téli gumik áfatartalma, ha az autót magáncélra nem használják?
Részlet a válaszából: […] ...azonban magánhasználatról nincs szó. Ennek alapján a téli gumik áfalevonását csak az általános szabályok tilthatják (pl. az adóalany alanyi adómentessége, az általa végzett tevékenység tárgyi adómentes jellege). Ha erről nincs szó, az áfalevonási joggal élni lehet.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.