Állampapír értéke

Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...apportálja, akkor ellenében tulajdoni részesedést kap, amelynek a bekerülési értéke – az Szt. 49. §-ának (4) bekezdése szerint – alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...társaságalapítás jogi feltételeit a Ptk. tartalmazza. Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására jogi személy (így a kft. is) alapíthat. Az, hogy a kft. kisebbségi tulajdonosa – a kft. nevében – társaságot alapítson a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...úgy is szolgáltatható, hogy a cégbíróság által bejegyzett törzstőkét a bejegyzésig a tagok ténylegesen nem fizetik be, hanem azt az alapításkor vagy a tőkeemeléskor meghatározott határidőig a kft. ki nem fizetett nyeresége (adózott eredménye) terhére töltik fel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ..."törleszthető" – a fentiek szerint – a tagokat terhelő pénzbeli vagyoni hozzájárulás összege.A másik példánk kft. alapításához kapcsolódik!A kft.-t három magánszemély alapítja 1-1 millió forint értékű törzsbetéttel. A törzstőke 3 millió forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...és elfogadott közbenső mérleg (a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon át).Ha pozitív az eredménytartalék (és a tagok az alapításhoz, a tőkeemeléshez kapcsolódóan vállalt pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásukat teljesítették, más negatív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Fejlesztési tartalék nem kedvezményezett átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság beolvadással átalakult 2009-ben. Az átalakulás során a vagyonmérlegben sem az eszközöknél, sem a forrásoknál átértékelés nem történt. Az átalakulás a Tao-tv. 4. §-ának 23/a. pontja értelmében nem kedvezményezett átalakulás. A társaság a beolvadást megelőző évben a korábban képzett fejlesztési tartalék terhére hajtott végre beruházást. A Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, amennyiben az átalakulás nem kedvezményezett. A fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházás miatt a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 30 millió Ft, a számított nyilvántartási érték nulla Ft. Jól értelmezzük, hogy a beolvadás miatt vissza kell fizetni a korábban fejlesztési tartalék képzésével igénybe vett halasztott társasági adót?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. előírása szerint [49. § (1) bekezdés] gazdaságitársaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá ajegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkénfelüli tőke fedezeteként nem pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Törzstőkeemelés illetéke

Kérdés: A kft. 50 százalékos tulajdonosa a törzstőke emelésével egyidejűleg a tőketartalékba pénzt szeretne befizetni. Ezen ügylet után keletkezik-e ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség az ingatlanon túlmenően milyenvagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki. Ezek között az alapítással, atőkeemeléssel megszerzett részesedés, illetve az átadott eszközök, pénzeszközökmiatti vagyonnövekedés nem szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...(üzletrészeket), mert minden tagnakcsak egy törzsbetéte, csak egy üzletrésze lehet. Ebből az következik, hogy nemlehet külön alapításkori üzletrész, illetve tőkeemeléshez kapcsolódó üzletrész.De az is következik, hogy a magánszemélyek üzletrészeiket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...az értéken szerepel, mint a kft.-nél a tőkeemelés előtti jegyzett tőke (ez következhet abból, hogy az rt. egyszemélyes tulajdonos, és alapításkor, a korábbi tőkeemelések alkalmával csak a jegyzett tőkének megfelelő értékű eszközt bocsátott a kft. rendelkezésére),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...és (6)-(7) bekezdése, illetve 50. §-ának (1)-(2) bekezdése választ ad arra, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával megvalósított tőkeemeléskor, átalakulás, beolvadás esetén, illetve követelés fejében átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.