Alapítvány térítésidíj-bevétele

Kérdés: Alapítvány napközi otthont működtet, ami alapszabályban rögzített feladata. Az alapítvány nem közhasznú szervezet. A szülők térítési díjat fizetnek az étkezésért és a felügyeletért, erről számla készül. Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet. A számlázott térítési díj milyen bevételnek minősül? Ha árbevétel, van-e az alapítványnak társaságiadó-, illetve iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...szülők által fizetett térítési díj számlázott ellenértéke nem az alapítvány tevékenységének ellenértéke, így azt az alapítványnál – továbbutalási céllal kapott összegként – az egyéb bevételek között kell kimutatni, majd a napközi otthon részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Alapítvány vállalkozói bevétele

Kérdés: Közhasznú alapítvány az induló tőkét államkötvényben, diszkontkincstárjegyben és befektetési jegyben tartja. A felsoroltak közül melyiknek a hozama számít vállalkozási bevételnek? Ha csak az éven túli befektetések számítanak vállalkozási tevékenységnek, változik-e a helyzet, ha ezeket rövid lejáratúvá teszi, és 2012-ben értékesíti is? Amennyiben az államkötvényeket névérték fölötti áron vásároltuk, helyesen jártunk-e el akkor, ha azokat az aktuális kamattal csökkentett áron vettük állományba az egyszeres könyvelésről a kettős könyvelésre történő átálláskor?
Részlet a válaszából: […] ...első felében felvetettekre a választ részben a Tao-tv., részben az Szt. adja meg. A Tao-tv. 6. számú mellékletének A) része szerint:Az alapítvány jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből a Tao-tv. alkalmazásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Kutatás-fejlesztés közhasznú tevékenység?

Kérdés: Közhasznú besorolással rendelkező alapítvány főtevékenysége a kutatás-fejlesztés. E tevékenysége körében innovációs témájú projekteket indít, amelyek különböző nagyvállalkozások kutatási-fejlesztési tevékenységéhez illeszkednek. A megrendelt kutatási, fejlesztési tevékenység teljesítését követően az alapítvány az ellenértéket számlázza a vállalkozásoknak. Tekinthető-e ez az alapítvány közhasznú tevékenységének?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem tekinthető! Önmagában az, hogyaz alapítvány közhasznú besorolással rendelkezik, nem jelenti azt, hogy azáltala végzett tevékenység is közhasznú.A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§-ának c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...támogató részére a támogatás összegérőligazolás kiadása is – adókedvezmény igénybevétele céljából – szükségtelennévált.Az alapítvány az Szt. hatálya alá tartozik,beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének a 224/2000. (XII. 19.)Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Adóellenőrzés az alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az adóellenőrzés megállapításainak könyvelésével van problémám. Idézem – kivonatosan – az adóellenőrzés vonatkozó megállapításait. "Mivel az alapítvány társaságiadó-kötelezettséget eredményező vállalkozási tevékenységet nem végez, azonban saját tőkéjének része a céltevékenysége által elért tárgyévi alaptevékenység eredménye, a revízió a jegyzőkönyvben rögzítette a megállapítások tárgyévre gyakorolt hatását, de az idevonatkozó törvények szerint társaságiadó-alapot és adót nem állapított meg. Mivel az üzemanyagköltség tekintetében nem igazolt, hogy az az alapítvány cél szerinti tevékenységének közvetlen költségeként merült fel, így azt az adózó célja érdekében felmerült költségként nem számolhatja el, tehát az adózó céltevékenysége adózás előtti eredményét ezen összeggel növelem. Nem tekintettem a számlák kifizetését természetbeni juttatásnak, csak a nem alapítvány céljait szolgáló kifizetéssel növeltem az adózás előtti eredményt. A mobil-feltöltőkártyákra kifizetett összegeket természetbeni juttatásnak minősítettem. Mivel sem a természetbeni juttatások, sem az utána a revízió által megállapított adókötelezettségek nem szolgálják a cél szerinti tevékenységet, a kettő együttes értéke növeli az alapítvány cél szerinti tevékenységének az eredményét. Ezért az adózó cél szerinti tevékenysége adózás előtti eredményét xy forinttal csökkentem (ez az szja és eho összegei), és a vz forinttal növelem (ez pedig az szja, eho és a mobilkártyák együttes összege). A hiba és a hibahatások lényegesek. Egyszeres közhasznú beszámolót készítünk, a megállapításokat a középső oszlopban szerepeltetjük, de hogyan kell a könyvelést helyesbíteni?
Részlet a válaszából: […] ...– véleményünk szerint – az adóhatóságnak utalniakellett volna (nem a konkrét könyvelési tételek megadására gondolunk).Közhasznú alapítvány az egyszeres könyvvitel szabályaiszerint készíti el beszámolóját a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet, az Szt.rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.