Támogatásból tőkeemelés?

Kérdés: Egy magyarországi vállalat (pályázó) állami támogatást nyert eszközbeszerzésre. A tényleges beszerzést teljes egészében a magyarországi vállalat külföldi leányvállalata (partnervállalkozás) valósította meg, ott vannak az új munkahelyek is. A pályázó a támogatás összegét tőkeemeléssel, vagy tőkeemeléssel és ázsiós tőkeemeléssel köteles kihelyezni a partnervállalkozáshoz. A támogatás révén a pályázó magyarországi vállalatnak Magyarországon árbevétele keletkezik, a költségek viszont a külföldi partnervállalkozásnál merülnek fel. Hogyan és mikor kell elszámolni számvitelileg a támogatás összegét, illetve a tőkeemelést, ázsiós tőkeemelést a pályázó magyarországi társaságnál? Projektzáráskor, a fenntartási időszakban arányosan, vagy a fenntartási időszak végén? A fentiekben megvalósult projekt esetében a támogatás összege teljes egészében bevételnek és társaságiadó-köteles bevételnek minősül a magyar pályázónál, mely után társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik (a külföldi partnervállalkozás pedig mínuszos lesz)? Van-e lehetőség a támogatás összegének elhatárolására? Ha igen, mikor és milyen eseményhez köthetően kell megszüntetni az elhatárolást? Vele szemben milyen költség számolható el, ha elszámolható? Van-e legális lehetőség arra, hogy ott könyveljünk és számoljuk el a bevételt, ahol a költségek és az amortizáció felmerültek?
Részlet a válaszából: […] Számtalan kérdést tesz fel a kérdező, csak a lényegről nem szól!Arról, hogy mit tartalmaz az állami támogatásról szóló szerződés, megállapodás. Ennek hiányában csak a kérdésben leírtakra és a támogatásokkal kapcsolatos általános gyakorlatra tudunk támaszkodni, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...azt is, hogy az Szt. módosítása az 52. § (4) bekezdéséből törölte azt akitételt, miszerint az üzleti vagy cégérték megállapított amortizációsidőszakát – a későbbiek során – nem befolyásolja az, hogy a nagyságára hatóeszközök, illetve kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Kizárólag a K+F tevékenységet szolgáló eszközök amortizációja

Kérdés: Kizárólagosan K+F tevékenységet folytató, egyszeres könyvvitelt vezető bt. a közvetlen K+F tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, felszerelések amortizációját közvetlen költségként figyelembe veheti-e az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen önköltség tartalmát az új Szt. 51. §-a határozza meg. Ennek részét képezik azok a költségek, amelyek a K+F tevékenység végzése, teljesítése során közvetlenül felmerültek, amelyek a K+F tevékenység végzésével, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.