10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Felújítás vagy beruházás?
Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.
2. cikk / 10 Munkaruházati termékek elszámolása
Kérdés: Mi tartozik a munkaruházati termékek körébe? Ezen termékeket az eszközök közé kell besorolni, vagy költségként a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolandók el? Ha az eszközök közé tartozik, akkor milyen eszköz? Ha a munkavállaló kilép, és a kihordási idő még nem telt el, mi történik a munkaruházati termékkel?
3. cikk / 10 Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
4. cikk / 10 Tárolóállványok összeállításának a költségei
Kérdés: Vállalkozásunk tárolóállványokat, asztalokat, egyéb, a termelést kiszolgáló eszközöket állít össze csövekből, kötőelemekből saját felhasználásra. Ezeket karbantartó csoportunk állítja össze, saját igényeink alapján. Az aktuális igények alapján ezen eszközöket szét- és összeszerelik, anyagveszteség nélkül. Az összeszereléshez kapcsolódó bérköltség kötelezően ráaktiválandó-e az eszközre, vagy eldönthetjük saját hatáskörben a számviteli politika keretében?
5. cikk / 10 Szállodák átadása üzemeltetésre
Kérdés: A több szállodából álló cégcsoport üzemeltetésre átadta szállodáit egy társaságnak. Az átadás szobánkénti leltárfelvétellel történt. A szállodákat tulajdonló cégek könyveiben a berendezési tárgyakat tárgyi eszközként tartják nyilván. Az üzemeltetési szerződés szerint a szállodákban lévő berendezési tárgyak selejtezését, pótlását, cseréjét az üzemeltető társaság végzi. A berendezési tárgyak egyedi értéke nagyrészt 100 E Ft alatti. A kis értékű berendezési tárgyak nem az üzemeltető cég tulajdonában vannak, az elszámolt költségeket havonta, a többi költséggel együtt átszámlázzák a megbízó társaságnak. Mikor járunk el helyesen az üzemeltető társaság elszámolásának elkészítése során? Ha az üzemeltető társaság a kis értékű szállodai berendezési tárgyakat készletként kezeli, beszerzéskor anyagköltségként számolja el, év végén a meglévő, fel nem használt felszerelési eszközöket készletre veszi. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a készleten lévő eszközöket átszámlázza a megbízó cégnek. Ha az üzemeltető társaság a kis értékű eszközökről tárgyieszköz-nyilvántartást vezet, az 1. számlaosztályban nullásan, mert az üzemeltető cég egy összegben elszámolja, a tárgyieszköz-nyilvántartó programban megjelenik a darabszám és 0 érték. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a tárgyieszköz-programjában és az 1. számlaosztályban lévő kis értékű eszközök érték nélkül szerepelnek, átszámlázni nem lehet, mert a megbízó társaság azt már egyszer megfizette, a tulajdonában van. Mikor selejtezze le, hogy ne szerepeljenek az üzemeltető cég könyveiben és a tárgyieszköz-kimutatásában?
6. cikk / 10 Munkaruházat kötelező adása
Kérdés: Kötelező-e adni munkaruházatot, vagy csak adható a munkavállalónak? Hogyan kell elszámolni?
7. cikk / 10 Könyvtári könyvek minősítése
Kérdés: Az alapítvány tevékenysége könyvtári szolgáltatás, a lakosság részére könyvek kölcsönzése. Csak közhasznú tevékenységet végez, kettős könyvvitelt vezet. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a kölcsönzésre beszerzett könyveket azonnal anyagköltségként elszámolják? Azt az eredménykimutatásban szerepeltetik teljes összegében, és készletet nem mutatnak ki? Esetleg immateriális javak között kellene állományba venni, és azután értékcsökkenést elszámolni?
8. cikk / 10 Zsaluzáshoz használt eszközök nyilvántartása és elszámolása
Kérdés: A társaság építőipari kivitelezéshez 3 millió Ft-ért vásárolt zsaluzáshoz fa- és fémelemeket. Darabonkénti egységáruk – a tárolóláda és paletta kivételével – 10 ezer Ft alatti. Helyes-e, ha a felhasználáskor azonnal költségként elszámoljuk? Az 50 ezer Ft alatti tárgyi eszközökre vonatkozó előírások szerint vagy anyagköltségként? Az év végén meglévőket készletre kell venni?
9. cikk / 10 Multimédiás eszközök kölcsönzésének elszámolása
Kérdés: Videokazettákat és DVD-ket kölcsönző vállalkozás folyamatosan vásárolja a megjelenő új filmeket, amelyek bekerülési értékét azonnal anyagköltségként számolja el. Év végén nem mutat ki készletértéket. Helyes-e ez a módszer, annak ellenére, hogy a kazetták a vállalkozás tulajdonában maradnak?
10. cikk / 10 Tenyészbaromfi értékcsökkenése
Kérdés: Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?
