7 talált cikk az euró , telek , beszámoló , számvitel , anyavállalat kifejezésre

Kérdés: A kft. euróalapú, hosszú lejáratú hitelt vett fel, a törlesztése negyedévenként történik. A kft. külföldi anyavállalata igényelné, hogy legalább negyedévente az aktuális árfolyamra értékeljük át a kötelezettséget. Véleményem szerint a kötelezettség nyilvántartása a hitelösszeg jóváíráskori/év végi kötelező átértékeléskori árfolyamon kell, hogy történjen (Szt. 60. §). Ennek ellenére lehetséges az év közbeni (pl. negyedéves) átértékelése a kötelező év végi átértékelés mellett?

Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?

Kérdés: Értelmezésünk szerint az 1997. évi CXXXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése alapján, illetve az Szt. 154. §-a, 154/A. §-ának (1) bekezdése, valamint az 55/2009. számviteli kérdésre adott válasz alapján azon külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe mentesül a saját éves beszámolója letétbe helyezési, közzétételi, valamint könyvvizsgálati kötelezettsége alól, amelynek a székhelye az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep megfelel az Szt. 154/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Az Szt. 154/A. §-a (3) bekezdésének előírása alapján ebben az esetben a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepet a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség. Kérjük megerősítésüket abban, ha a fentiek szerint a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi vállalkozás nem az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep nem felel meg az Szt. 154/A. §-a (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a fióktelepnek a saját beszámoló könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettségén felül a külföldi anyavállalat éves beszámolója vagy összevont (konszolidált) éves beszámolója tekintetében terheli-e egyaránt közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség, illetve ezen esetleges kötelezettségnek hogyan és milyen módon tud eleget tenni a magyarországi fióktelep. A fentiekhez kiegészítésként kérjük megerősíteni, hogy a Brexit miatt az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének 2021. 01. 01-ét követően pontosan mely beszámolók tekintetében áll fenn könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettsége, kiemelten a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező fióktelepek esetében, amelyek üzleti éve 2021. 01. 01. napját megelőzően kezdődött. Afentiektől függetlenül kérjük megerősíteni, hogy a magyarországi fióktelep tekintetében a beszámolókészítési kötelezettség teljesítése során, a magyarországi fióktelep felettes szervének, tulajdonosának szükséges ún. "tulajdonosi/tagi határozatban" a magyarországi fióktelep beszámolóját elfogadnia, attól függetlenül is, hogy a magyarországi fióktelep esetleg mentesülhet a fióktelep beszámolójának közzététele alól.

Kérdés: Az Szt. 9. §-a (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő – eddig éves beszámolót készítő – konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett anyavállalatnak minősülő kft. készíthet-e a 2015. január 1-jével kezdődő üzleti évtől egyszerűsített éves beszámolót? Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdéséből ugyan az olvasható ki, hogy a konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett anyavállalat sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Ez azt eredményezi, hogy egy 3 millió forint mérlegfőösszegű, 500 ezer forint árbevétellel rendelkező mikrogazdálkodó társaság sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha egy másik társaságban 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedése van. Logikus az lenne, ha az Szt. 9. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott korlátozó rendelkezés csak a konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalatra vonatkozna.

Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?