Alaptőke leszállítása részvények bevonásával

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ két részre kell bontani, egyrészta zrt. elszámolására, másrészt a magánszemélyeket terhelő vagy nem terhelőadófizetésre. A Gt. 223. §-ának (2) bekezdése szerint az rt. tulajdonábanálló saját részvények névértékének együttes összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Tőkeemelés üzletrészek apportálásával

Kérdés: A részvénytársaság új részvények zártkörű kibocsátásával felemelte az alaptőkét 99 millió forinttal. A tőkeemelésből 11 millió forint készpénzbefizetéssel, 88 millió forint apportátadással teljesült. Az apportot az "A" kft. tulajdonosai a kft.-üzletrészek átadásával szolgáltatták. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, a kft. könyvvizsgáló által megállapított üzleti értéke 88 millió forint.) Az adótörvények az apportot az adásvétellel azonosan kezelik, az Szt.-ben nem találtam erre vonatkozó utalást. Az rt.-nél megbontható-e úgy az apport értéke, hogy abból 68 millió forint üzleti vagy cégértékként szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] ...végző könyvvizsgáló nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét) ismertetni kell. Az alapító okirat módosítását alátámasztó, ún. apportlistában (leltárban) a nem pénzbeli hozzájárulásként bevitt eszközöket, azok közgyűlés által elfogadott értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 12. § (4) bekezdése.]A leírtak figyelembevétele mellett, lehet, hogy van a kft.-ben olyan érték, amely indokolja az üzletrészek apportértékét a saját tőke 5-szörösének megfelelő összegben megállapítani. Emiatt a kft.-nél semmiféle változás nem történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.