Kriptovalutához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...lehet magasabb, mint az átadásakor érvényes piaci értéke, figyelemmel a Ptk. 3:99. §-ának a (2)-(3) bekezdésében foglaltakra is. Az apportáló tulajdonosnál az apportált kriptovaluta beszerzési értékének és a létesítő okiratban elismert értékének a különbözetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Építési telek értékesítése

Kérdés: A kft. 2010-ben szétválással jött létre. A jegyzett tőkéje kizárólag 4 db telek, amelyeken társasházakat szeretett volna építeni. A vezetők most úgy döntöttek, hogy nem vágnak bele az építkezésbe, értékesítik a telkeket. Az értékesítés "sima" értékesítésnek minősül, és áfafizetési kötelezettséggel jár? Az értékesítést egyéb bevételként kell kimutatni, és társasági adót kell fizetni utána? Lehet más megoldás, hogy ne kelljen sok adót fizetni az apport értékesítése után?
Részlet a válaszából: […] ...előtt néhány kiigazítás. A kft. átalakulás eredményeként jött létre. A megszűnő társaságtól átvett eszközöket nem tekintjük apportnak (közvetlenül nem a tulajdonosok szolgáltatják nem pénzbeli hozzájárulásként). A négy telken társasházakat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Forgalmiköltség-eljárás – költségek átvezetése a 8. számlaosztályba

Kérdés: Forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatásnál mely számlákra kell átvezetni az 5. számlaosztályból a költségeket, illetve a saját termelésű készletek állományváltozását, és milyen időközönként kell ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...a felújítás elszámolásakor, a növendék állatok tenyészállattá történő átminősítésekor, a saját termelésű készletek apportbaadásakor, vagy térítés nélküli átadásakor stb.) év közben is meg kell állapítani a közvetlen önköltségbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.