4 talált cikk a támogatás , áfa , nyilvántartás , adómentes , arányosítás kifejezésre

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. (100%-ban önkormányzati tulajdonú) alapító okirata szerint az alábbi közhasznú tevékenységet végzi: sportlétesítmény működtetése (főtevékenység), nem veszélyes hulladékok gyűjtése, zöldterület kezelése, építményüzemeltetés, sport-, szabadidős képzés, kulturális képzés, sporttevékenység támogatása. A kft. alapító okirata alapján vállalkozói tevékenységet is végez, és a vállalkozási tevékenységei között lényegében megtalálhatók az előbbi közhasznú tevékenységek is. A tevékenységének végzéséhez működési támogatást kap az önkormányzattól, amelyre közhasznú szolgáltatás ellátására szerződést kötöttek. E szerint az önkormányzat megbízza a kft.-t, hogy az alábbi közhasznú feladatokat lássa el: sportlétesítmények működtetése, településbiztonsági szolgáltatás, közutak üzemeltetése, nem veszélyes hulladékok gyűjtése, köztisztasági tevékenység, parkok gondozása, a fák ápolása, zöldterület-kezelés. Kérdések: Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kft. éppen közhasznú vagy vállalkozási tevékenységet folytat? A megrendelő személye, vagy az, hogy milyen szerződés van mögötte, vagy az, hogy kiállítanak-e számlát vagy sem? A tulajdonos önkormányzattól kapott összeg működési célú támogatás vagy ellenérték? Az áfát kell arányosítani? Ha igen, hogyan kell a megosztást elvégezni? Jó megoldás-e az, ha a kft. a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó áfát levonja, a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos áfát pedig nem?

Kérdés: Egy civil szervezett elnyert egy 100%-os támogatottságú EU-s társfinanszírozású projektet. A civil szervezet jogosult áfa visszaigénylésére azoknál a projekteknél, tevékenységeknél, amelyek nem tartoznak az alaptevékenységéhez, pl. konferenciaszervezés, tanulmánykészítés stb. Mivel az alaptevékenység tárgyi adómentes érdekvédelmi tevékenység, ezért az áfa visszaigénylését elvileg arányosítással kell megállapítani, de ha egyértelműen megállapítható, hogy egy adott költségelem a tárgyi adómentes, vagy az áfás tevékenységhez kapcsolódik, akkor az Áfa-tv. szerint másképpen is megoldható. Mivel a szervezetnek van áfalevonási jogosultsága, így az EU-s társfinanszírozású projekt esetében nettó módon számolt el (mivel a visszaigényelhető áfát az állam nem téríti meg), vagyis a támogatás nettó összegét a pályázat keretében igényelte vissza, míg az áfa összegét levonásba helyezte, mivel azt az APEH-től kellett visszaigényelni. Kérdés, hogy helyesen járt-e el a civil szervezet, hogy az elkülönített nyilvántartás alapján igényelte vissza az áfát, vagy arányosítással kellett volna visszaigényelni azt? Nem okoz-e problémát az, hogy nincs vevői áfás számla a támogatás összegéről, mivel az állam, mint "vevő", ilyet nem állít ki?

Kérdés: A vadásztársaság nem tudja meghatározni, mit lehet az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinteni. Alapszabálya szerint a társaság vadgazdálkodással, vadászattal, valamint az ehhez szükséges fegyver- és lőszertartással foglalkozik. Bevétele a trófea és a vadhús értékesítéséből, a bérvadásztatásból származik. Melyik bevétel melyik tevékenységhez tartozik? A társaság használatában lévő földterületet művelik, amelyik után támogatást kap. Ez hova tartozik?

Kérdés: A vadásztársaság (önálló jogi személy, áfaalany, társaságiadó-köteles) tagdíjbevételei miatt kell-e a beszerzései után az előzetesen felszámított áfát arányosítania? Nincs-e ellentmondás a Számviteli Levelek 1831. és 2173. kérdésekre adott válaszokban?