Társasházi közös költségek elszámolása

Kérdés: A társasházban lévő ingatlanok kizárólagos tulajdonosa egy jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaság. A társasházban 6 db lakás és 2 db üzlet van, amelyeket a társaság bérbe ad harmadik személynek. A társasházban portaszolgálat, takarítószemélyzet van, a víz- és csatornadíjakat a szolgáltató a társasháznak számlázza. Ezek teszik ki a közös költséget. A társasház elvállalná a harmadik személy lakástakarítását, postai ügyintézését, a telefonközpont kezelését stb. Hogyan számolja el a költségeket a társasház a tulajdonos társaság felé? Kell-e számlát kiállítania? Hogyan történik a harmadik fél felé a szolgáltatások számlázása és adózása? A Számviteli Levelek 188. számában a 3927. kérdésre adott válasznak ellentmond az APEH társasházak adózásáról szóló tájékoztatója.
Részlet a válaszából: […] ...véleményünk szerint – nincs ellentmondásban. Aválasz konkrét kérdéshez kapcsolódott (amikor a társasház az ingatlanértékesítését, bérbeadását adókötelessé tette), az APEH-tájékoztató pedig abbólindul ki, hogy a társasháznak nincs alapvetően más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Vitorlás hajó bérbeadása (áfa)

Kérdés: Egy belföldi illetőségű, általánosforgalmiadó-, ill. társaságiadó-alany betéti társaság 8903 vámtarifaszámú vitorlás hajót vásárolt bérbeadás céljára egy belföldi kft.-től, aki 20% áfát hárított át. 1. Levonásba helyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel az áthárított áfa összege? 2. Milyen nyilvántartás szükséges a "túlnyomó részben történő" bérbeadási tevékenység dokumentálására, alátámasztására? 3. Levonásba helyezhetők-e az üzemeltetéshez szükséges alkatrészek, a karbantartási költségek, a kikötőhasználati, téliesítési, bérleti díjak áthárított áfaösszegei? Illetve a társasági adó szempontjából az előbbi költségek elismert költségeknek tekinthetők? 4. Alkalmazható-e az áfaarányosítás a meghatározott időtartamon belül értékesített tárgyi eszköz miatt, ha a beszerzéskor az áfa nem volt levonásba helyezhető, és ebben az esetben az Áfa-tv. 87. §-át kell-e alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...le [Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének g) pontja].Amennyiben azonban a vitorlás hajót a kérdéses bt. nemcsak a tervek szerintvásárolta bérbeadás céljára, hanem azt ténylegesen bérbe is adta, illetve adja,akkor az Áfa-tv. 125. §-ának (2) bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Használt személy- és tehergépkocsi költségei

Kérdés: Szeretném, ha a Számviteli Levelekben a használt személygépkocsi, tehergépkocsi beszerzése és a kapcsolódó költségek (benzin, gázolaj, javítás, téligumi-csere), valamint az ezekkel összefüggő áfa könyvelési tételeket ismertetnék. Térjenek ki az elszámolható és nem elszámolható költségekre is.
Részlet a válaszából: […] ...(T 523, 466 – K 454) elszámolni. Abban az esetben, ha a beszerzett személygépkocsittúlnyomórészt (legalább 90 százalékban) a társaság bérbeadás útján hasznosítja,vagy taxiszolgáltatás nyújtása érdekében használja, akkor a 2007. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Bérbeadáshoz kapcsolódó költségek számlázása

Kérdés: A társaság üzlethelyiséget bérel. Az üzlethelyiség egy részét mi is bérbeadjuk, illetve az ott felmerült egyéb költségeket (telefondíj, írószer, tisztítószer, bér+járulékai stb.) továbbszámlázzuk. A számlán a bérleti díj egy soron, a továbbszámlázott egyéb költségek – mint üzemeltetési költség – szintén egy soron szerepel. Mi a helyes könyvelés ez esetben? Helyesen számlázunk-e? Az áfát hogyan kell felszámítani? Közvetített szolgáltatás lehet-e?
Részlet a válaszából: […] ...az üzlethelyiség bérleti díját mintigénybe vett szolgáltatás költségét kell elszámolni. Az üzlethelyiség egyrészének tovább-bérbeadását csak akkor lehet közvetített szolgáltatásnaktekinteni, ha a kérdező társaság vevője és nyújtója is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Lízingelt gépkocsi magáncélú használata

Kérdés: Visszaigényelhető-e személygépkocsi lízingelése esetén az áfa, ha a gépjármű magáncélú használatát a dolgozók megtérítik a cégnek? Kell-e ebben az esetben cégautóadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...díj kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával. Az ilyennyílt végű pénzügyi lízinget az Áfa-tv. – főszabály szerint – bérbeadásiszolgáltatásként kezeli, ezért a 33. § (2) bekezdés b) pontban írt levonásitiltás a személygépkocsi-bérletre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Lízingelt személygépkocsi cégautóadója és áfája

Kérdés: Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Üzletkötőink részére a munkavégzéshez személygépkocsik lízingelését tervezzük. Az üzletkötők naponta menetlevelet vezetnek, amelyből kitűnik az adott havi magáncélú használat, amellyel minden hónapban elszámolnak cégünknek. Cégünk a személygépjármű áfáját visszaigényelheti-e abban az esetben, ha a dolgozók minden hónapban elszámolnak a magánhasználattal? Meg kell-e fizetni a cégautóadót?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásnyújtást(mint bérleti díjat) azzal, hogy a lízingdíj törlesztőrészletére fel kellszámítania a személygépkocsi bérbeadásakor fizetendő áfát, a lízingdíjban lévő- külön tételben kimutatott – kamatösszegre viszont nem. Személygépkocsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Közös tulajdonú ingatlan üzemeltetése

Kérdés: Több társas vállalkozás közös tulajdonában van az osztatlan közös tulajdonú ingatlan. A tulajdoni hányadok a tulajdonosok könyveiben szerepelnek, ők számolják el a tulajdoni hányaduknak megfelelő értékcsökkenési leírást. Az egyik tulajdonos a többi tulajdonossal kötött üzemeltetési szerződés alapján végzi az ingatlan kezelését, üzemeltetését (bérbeadás, karbantartás, közüzemi díjak), kiszámlázza a bérleti díjakat, viseli elsődlegesen az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket. Megvalósul-e ez esetben a közös üzemeltetés, és ennek megfelelően történhet az eredményátadás? Vagy a tulajdonosok az üzemeltető felé bérleti díjat számláznak, az üzemeltető pedig a költségeket számlázza a tulajdoni hányadok arányában?
Részlet a válaszából: […] ...megjelenjen.Hogyan lehet e követelménynek a kérdésben leírt esetben eleget tenni?Az üzemeltetőnél megjelenik a közös tulajdonú ingatlanbérbeadásának bevétele (a gesztor számlázza a bérleti díjat és számolja el aztárbevételként), de a közös tulajdonú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Közösen beszerzett géphez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetésével kapcsolatos bevételeket és költségeket is.Milyen bevételek lehetnek? Ha "A" társaság a szóban forgógépet közvetlenül bérbeadással hasznosítja, akkor árbevétele lesz. Ilyenhasznosításnak kell tekinteni azt is, ha "A" társaság "B" és "C"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...összegea helyi iparűzési adó alapjának meghatározása során az adóalapot csökkenti.Itt kell megjegyezni, ha a kérdező társaság nemcsakbérbeadást közvetít, de foglalkozik az épület irodakénti üzemeltetésével is, azépület üzemeltetésére külön szerződést kell kötni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?
Részlet a válaszából: […] A választ az utóbbi kérdésre adandó igennel kell kezdeni,feltételezve azt, hogy a tényleges használatbavétel jogszerűen történt. Akérdésben leírt esetben azonban nem az előírásoknak megfelelően történt azépület használatbavétele, hiszen az építési hatóság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.