Előre fizetett bérleti díj kezelése, visszafizetése

Kérdés: Egy magánszemély több ingatlant vásárol egy társasházban (több szintet). Ezekre az ingatlanokra 15 évre előre megkapja a bérleti díjat egy magyar kft.-től, azzal a feltétellel, hogyha vis maior állna be, akkor a bérleti díj visszajár. Ezért a felek nem tekintik a szerződésben véglegesnek a kifizetett bérleti díjat, mert az adott évre ingatlanokat hasznosító kft. vis maior nyilatkozatot tehet. Akft.-nek a nyilatkozatot alá kell támasztania. Egyébként a szerződés – a vis maior esetét kivéve – se a bérbeadó, se a bérlő részéről nem felmondható, határozott idejű szerződés. A szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy a bérbe adó magánszemély kockázata az, hogyha az ingatlanbérleti díjra vonatkozó, jelenleg jelentős költségelszámolást engedélyező szabályozás megszűnik, és helyette például egy 20%-os kulcs kerül bevezetésre 2023. 01. 01-től. A szerződés szerint tehát egyik fél se hivatkozhat arra, hogy az idő múlásával a bérleti díj a piaci árakhoz képest aránytalanná válik. Ezekre hivatkozással a magánszemély bérbeadó sem követelhet bérletidíj-emelést, és nem mondhatja fel a szerződést. Vis maior hiányában tehát a bérleti díjak a magánszemély bevételeivé válnak – a szerződés konkrét rendelkezése alapján – minden évben, arányosan az évre jutó összeg.
1. A fenti tényállás esetén a magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele? A 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) vagy évente?
2. A kft.-nek el kell határolni a bevételt, a passzív időbeli elhatárolások főkönyvi számlára (T91 K48), és abból évente fel kell oldani – a szerződés szerint – az adott évre jutó bevételt?
3. A kft.-nél lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetett ki, hanem a bérleti jogért fizetett? Ez a vélelem fennállhat-e akkor, ha a felek kifejezetten rögzítik a szerződésben, hogy a kifizetett bérleti díj a bérlésen kívül semmilyen jogot nem testesít meg?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) keletkezik a magánszemélynek bevétele. Atörvényben nincs szabály arra, hogy ha a bérbeadás bevételének kifizetése előre történik, hogy azt meg lehetne osztani azokra az évekre, amelyekre vonatkozik. Ezt erősíti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Óvadékot nem adja vissza a bérbeadó

Kérdés: A cég lakást ad bérbe magánszemélynek. A bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Szerződés szerint 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizettek, melyről számlát nem állítottak ki. Az óvadék összege a bérbeadónak okozott károk ellentételezésére használható fel. A bérleti szerződés megszűnik, mivel az ingatlanban károk keletkeztek. Szóban megállapodtak, hogy az óvadékot a bérlő nem kapja vissza. A bérbeadó erről írt egy feljegyzést, de a bérlő már nem fogja aláírni, és az óvadékot sem fogja visszakövetelni. A bérbeadónak van-e számlázási kötelezettsége a nála maradt óvadékkal kapcsolatban? A károk helyreállítási költsége meghaladja az óvadék összegét. Elképzelhető, hogy a bérlő nem minden kárt állít helyre az eredeti állapotnak megfelelően, ez esetben kevesebb lesz a költség, mint az óvadék összege. Hogyan kell könyvelni a cégnél maradt óvadékot?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az óvadékkal kapcsolatos törvényi előírásokat a Ptk. a zálogjog keretében tartalmazza.A Ptk. 5:95. §-ának (1) bekezdése szerint óvadék – többek között – pénzen és értékpapíron kézizálogjogként alapítható. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Kialakítási költség megfizetése

Kérdés: Társaságunk vendéglátói tevékenységének végzéséhez területet (standot) bérel. A bérleti jogviszony alapján társaságunkat a bérbeadó kialakítási költség fizetésére is kötelezi. A bérleti szerződés szerint a bérbeadó által felszerelt berendezési tárgyak és a bérlemény kialakításának értéke 500 000 Ft + áfa, amelyet a bérlő a birtokbaadással egyidejűleg – számla ellenében – köteles megfizetni. A kialakítási költség egyszeri fizetési kötelezettség, amelyet sem lelakni, sem a rezsibe beszámítani nem lehet, ugyanakkor a bérlemény berendezési, felszerelési tárgyait a jogviszony megszűnése esetén a birtokbavételkori állapotnak megfelelően kell visszaadni. Ha a bérleti jogviszony 12 hónapon belül megszűnik, a kialakítási költség 70% + áfa, 24 hónapon belül megszűnik, 50% + áfa fizetendő vissza a bérlőnek. Mit kell tartalmaznia a számlának? Hogyan kell kezelni a gazdasági eseményt az Szt. és az Áfa-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...agazdasági eseményt kell minősíteni. A gazdasági esemény a vendéglátóitevékenységhez szükséges stand bérbevételéhez kapcsolódik. A bérbeadásra kerülőhelyiség kialakítási költségeinek valamilyen fedezetét kell megfizetni, nem ahelyiség árát (mert azt bérelik),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.