Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...maradhatnak az 541-en, mert nem munkabért fizettek.A hatályos előírás alapján a kérdés szerint fizetett biztosítási díjat nem lehet sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között elszámolni. Munkabérként is csak akkor lehet kimutatni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Kihordási idő lejárata előtti munkaruha

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...bérlete esetén is.Más azonban a helyzet a helyi utazásra szolgáló bérlet esetében. A helyi utazási bérlet bekerülési értékét a béren kívüli juttatások között kell elszámolni, amelynek az 1,19-szerese után személyi jövedelemadót, 2012-től 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása

Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...akkor sem, ha annak ellenértékét a megbízó a komplettszolgáltatáscsomag részeként megtéríti. Nyilvánvalóan ilyen a munkabér, az egyébbéren kívüli juttatások és azok terhei, továbbá a munkaruha, a munkába járás, akiküldetés költségei, a természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.