Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...szervezője által készített kimutatás alapján: T 541 – K 4798, kapcsolódóan– a munkavállalót terhelő személyi jövedelemadó és bérjárulékok követeléskénti előírása és bevallása: T 3612 – K 462, 463-1;– a juttatott részvények piaci értéke alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Szakképzési hozzájárulás könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakképzési hozzájárulást, szakképzési hozzájárulási előleget, a szakképzési hozzájárulás visszaigénylését?
Részlet a válaszából: […] ...(T 384 – K 4742).A szakképzési hozzájárulást teljesítőknél a felmerült költségek (közvetlen anyagköltség, bérköltség, bérjárulékok, igénybe vett szolgáltatások költségei, értékcsökkenési leírás) elszámolására vonatkozóan külön előírás nincsen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Szakképzési hozzájárulás visszaigénylésének könyvelése

Kérdés: A kft. tanulószerződéssel tanulókat foglalkoztat, emiatt minden hónapban visszaigénylése van szakképzési hozzájárulásból. Bruttó vagy nettó módon kell könyvelni? A kérdés amiatt is fontos, mert nem mindegy, milyen összeg kerül az árbevételbe az elvárt jövedelem megállapítása során.
Részlet a válaszából: […] ...összegét, az éves nettó kötelezettséget.A szakképzéssel kapcsolatos költségeket a felmerüléskor anyagköltségként, bérköltségként, bérjárulékként, igénybe vett szolgáltatások költségeként, illetve értékcsökkenési leírásként kell elszámolni. Ezek könyvelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Kifagyott őszi vetés költségeinek elszámolása

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezetnél az aratást követően a tarlóhántás már következő évi költség, mint mezei leltár. Az őszi vetésű növényekre technológia szerint fordított kiadás is következő évi költség, mint befejezetlen termelés (műtrágyázás, gyomirtás, vetés). A 2011 őszén elvetett őszi káposztarepce – csapadék hiánya miatt – nagyon ritkán kelt ki. A szakemberek az egész állomány kitárcsázása mellett döntöttek. 2011. év terhére leírható-e a repcére fordított eddig felmerült összes költség, valamint a kitárcsázás költsége, és hogyan? Kérném a kontírozási tételeket is feltüntetni! A bizonytalanságot az okozza, hogy a tarlóhántás és a műtrágya költsége normál esetben a repce önköltségének része, de ha nem őszi, hanem tavaszi vetésű növény kerül adott táblába, ezek a költségek akkor is felmerülnek, mint a következő év érdekében végzett munka (mezei leltár). A kivezetés módjában is eltérő vélemények alakultak ki.
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni. Ha avállalkozás saját maga végezte, akkor a felmerült költségeket a megfelelőköltségnemszámlán (bérköltség, bérjárulék, anyagköltség stb.) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Lakóingatlan építése bérbeadás céljából

Kérdés: A belföldi áfaalany társaság telket vásárol, majd alvállalkozók és saját maga közreműködésével lakóingatlant kíván építeni, amit majd piaci áron az ügyvezető bérelni fog. Mikor kell az APEH-nál bejelenteni, hogy az ingatlant áfásan szeretné bérbe adni? Az építkezés közben az alvállalkozók fordított adózás alá eső számlákat fognak kiállítani, viszont lesz saját névre termékbeszerzés is, amelyet áfával fognak számlázni. Ezen áfaösszeg az építkezés során levonásba kerülhet-e? Akkor is, ha még nem döntötte el, hogy a bérbeadás áfás lesz vagy áfamentes? Ha tárgyi adómentesen adja bérbe, akkor az egész lakóingatlan önköltsége után fizetni kell a 25% áfát, ugyanakkor nem helyezhet levonásba semmit? Vagy nem kell az egészre felszámítani az áfát, de az anyagra visszaigényelt áfát utólag vissza kell fizetni? Egy későbbi értékesítés során hogyan alakul az ingatlanértékesítés áfája?
Részlet a válaszából: […] ...a saját elő­állítású eszközökaktivált értékeként elszámolni. Hasonló módon kell a beruházás érdekébenfelmerült bérköltséget, bérjárulékokat, igénybe vett szolgáltatásokat iselőször költségként, majd a saját előállítású eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás, munkaadói járulék, egyéb) összege, amellyel azonos összeget bérköltségként, személyi jellegű egyéb kifizetésként, bérjárulékként kell elszámolni az eredménytartalékkal szemben (T 54, 55, 56 – K 413); a költségvetéssel, a helyi önkormányzatokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.