Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni a személyi jövedelemadóval együtt (az egészségügyi hozzájárulás a bérjárulékok közé tartozik).Ha a vevő a társasági adó hatálya alá tartozik, a térítés nélkül átadott ajándék pohár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolható – költségeket (anyagköltség, igénybe vettszolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések,bérjárulékok összegeit) az 5. számlaosztályban külön-külön főkönyvi számlánrögzítik. (Az éves elszámolást – ez esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Szakmunkás-tanulói képzés költségeinek elszámolása

Kérdés: Társaságunknál együttműködési megállapodás alapján szakmunkás-tanulói gyakorlati képzés folyik. A szakmai gyakorlati képzés során felmerülő – a vonatkozó jogszabályok keretei közötti – költségeket elsődlegesen a 782. számlán, másodlagosan az 5. számlaosztály megfelelő számláján tartjuk nyilván. Év végén ezeket a költségeket – az 1780. kérdésre adott válasz szerint – át kell vezetni a bérjárulékok közé? Ez az átvezetés azt is jelenti, hogy a bérköltségként elszámolt ösztöndíj csökkenti a béralapot?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai gyakorlati képzés során felmerülő költségeketvalóban át kell vezetni a bérjárulékok közé a szakképzési hozzájárulásszámlára, maximum akkora öszszegben, mint amennyivel a befizetendő szakképzésihozzájárulás csökkenthető. A szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül elszámolt közvetlen bérköltségévelcsökkentett összege, továbbá az ezen bérköltséghez kapcsolódó – az Szt.szerinti – bérjárulékok, valamint – az Szt. szerinti – személyi jellegű egyébkifizetésekből az építési-szerelési tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...egységekre, illetve költséghelyekre közvetlenül elszámolt közvetlen bérköltséggel csökkentett összege, továbbá az Szt. szerinti bérjárulékok, valamint az Szt. szerinti – a termelőtevékenységet végzőket terhelő – személyi jellegű egyéb kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Iparűzésiadó-alap: hirdetési újság költségei

Kérdés: Egy cég ingyenes hirdetési újság előállításával foglalkozik. Bevétele a hirdetési díjakból származik. Az újságot postai úton terjesztik. A nyomdaköltséget az 51. számlacsoportban, az igénybe vett nyomdai előkészítés költségét az 539. számlán, a terjesztési díjat az 527. számlán számolja el. Helyes-e ez a könyvelés? Iparűzési adónál mi vonható le az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. előírásai figyelembevételével bérköltségként, illetve személyi jellegű egyéb kifizetésként, a szerzői, lektori díj járulékait bérjárulékként kell az 54-56. számlacsoportokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás, munkaadói járulék, egyéb) összege, amellyel azonos összeget bérköltségként, személyi jellegű egyéb kifizetésként, bérjárulékként kell elszámolni az eredménytartalékkal szemben (T 54, 55, 56 – K 413); a költségvetéssel, a helyi önkormányzatokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.