19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Saját termelésű készletek önköltségének egyszerűsített megállapítása
Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?
2. cikk / 19 Partner vízügyi hálózatának javítása támogatásból
Kérdés: Az alábbi eset helyes számviteli elszámolásához kérem a tanácsukat. Adott egy magyar társaság, amely a támogatói okirat szerint részt vesz a Nyugat-Balkán régió éghajlatvédelmi fejlesztésében, amelynek kivitelezéséhez 60%-ban kap állami támogatást. A megállapodás szerint a fennmaradó 40%-ot saját önerejéből kell állnia. A végrehajtott fejlesztések, tanácsadói tevékenységek ezen régióban található partner vízügyi hálózatának javítását szolgálják, vagyis nem a támogatásban közvetlenül részesülő, kivitelező magyar társaság saját tulajdonában lévő eszközökhöz, hálózatokhoz kapcsolódnak. Ez esetben hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez igénybe vett alvállalkozók számláit, a saját maga által beletett munka bérköltségét? Amennyiben fennáll a partnernél létrehozott munka esetében bármilyen helytállási kötelezettség, kell-e a társaságnak a támogatói bevételekből ezen kötelezettség végett esetlegesen felmerülő költségek fedezetére bármilyen részt a kapott támogatás összegéből elhatárolnia?
3. cikk / 19 Ökörsütéses rendezvény költségeinek elszámolása, adózása
Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?
4. cikk / 19 "Szerződés elszámolási egysége" mikrogazdálkodónál
Kérdés: A számviteli törvény a 2020. évtől bevezette a "szerződés elszámolási egysége" fogalmát. A "szerződés elszámolási egysége" – áfát nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege, valamint a szerződés elszámolási egységére már elszámolt árbevétel közötti különbözet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra az árbevétel növelésével vagy csökkentésével egyidejűleg. Mikrogazdálkodói beszámolónál kifejezetten tiltott az időbeli elhatárolás a csak két elszámolási időszakot érintő gazdasági események esetén. Egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő szoftverfejlesztő cég esetén, év végén van olyan le nem zárt egyedi szoftverfejlesztési munka (kezdés: 2020. 09. 15., zárás: 2021. 03. 15.), amely két gazdálkodási évet érint, és a szerződés értelmében az egyedi szoftverfejlesztés csak a teljesítéskor számlázható ki. Ekkor hogyan számolható el az árbevétel és a 2020. évi bérköltség, valamint az egyéb 2020. évi közvetlen költségek? Mivel nincs eltérően szabályozva a mikrogazdálkodói beszámoló készítésében a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolás, emiatt – az időbeli elhatárolások használata mellett – alkalmazni kell a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolást, ha egyébként a többi, a számviteli törvényben szereplő feltétel (egyedi, a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit) fennáll? Vagy az időbeli elhatárolások miatt nem alkalmazható a "szerződés elszámolási egysége" szerinti elszámolás? A 2020. évben a szoftverfejlesztő dolgozók e projektre jutó bérköltségét és az egyéb közvetlen költségeket a befejezetlen termelés (befejezetlen szolgáltatás) címén kell készletre venni?
5. cikk / 19 Saját vállalkozásban megvalósított beruházás
Kérdés: A saját rezsis beruházásokkal kapcsolatban kérdezem: érvényesnek tartják-e a Számviteli Levelek 246. számában az 5067. számú kérdésre adott választ? A kérdező ezt követően több részletet idéz a hivatkozott válaszból, beleértve a válasz összefoglalóját is, majd felteszi a kérdést, valóban tágabb-e a saját vállalkozásban végzett beruházás számviteli értelmezése az Áfa-törvénynél? Konkrétan, keletkeztet-e vagy sem áfafizetési kötelezettséget, ha a számviteli előírások miatt az aktiválandó értékben figyelembe kell venni olyan saját alkalmazásban álló szakemberek bérköltségét, akik kizárólag a beruházás adminisztratív koordinálásával foglalkoznak, megfogalmazzák és képviselik a megrendelő elképzeléseit, követik a folyamatot? (Több ingatlan épül, amelyeket külső tervező, generálkivitelező és egyéb külső vállalkozók építenek meg, a megrendelő az építkezéshez anyagot sem vesz, és a külső vállalkozások által benyújtott számlák értéke nagyságrendekkel meghaladja a saját alkalmazásban álló szakértők bérköltségének összegét.)
6. cikk / 19 Adómentes juttatások elszámolása
Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
7. cikk / 19 Káresemény elszámolása
Kérdés: Káreseményekkel kapcsolatosan felmerülő javítási, helyreállítási, mentési munkák ráfordításait költségként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni? Lehet-e egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy mikor költség, mikor ráfordítás?
8. cikk / 19 Önköltségszámítás az eladási árból
Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
9. cikk / 19 Kifagyott őszi vetés költségeinek elszámolása
Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezetnél az aratást követően a tarlóhántás már következő évi költség, mint mezei leltár. Az őszi vetésű növényekre technológia szerint fordított kiadás is következő évi költség, mint befejezetlen termelés (műtrágyázás, gyomirtás, vetés). A 2011 őszén elvetett őszi káposztarepce – csapadék hiánya miatt – nagyon ritkán kelt ki. A szakemberek az egész állomány kitárcsázása mellett döntöttek. 2011. év terhére leírható-e a repcére fordított eddig felmerült összes költség, valamint a kitárcsázás költsége, és hogyan? Kérném a kontírozási tételeket is feltüntetni! A bizonytalanságot az okozza, hogy a tarlóhántás és a műtrágya költsége normál esetben a repce önköltségének része, de ha nem őszi, hanem tavaszi vetésű növény kerül adott táblába, ezek a költségek akkor is felmerülnek, mint a következő év érdekében végzett munka (mezei leltár). A kivezetés módjában is eltérő vélemények alakultak ki.
10. cikk / 19 Gyakorlati képzés költségeinek elszámolása
Kérdés: Társaságunk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, és együttműködési megállapodás alapján szakmunkástanuló-képzés van. Társaságunk a 2028-as kérdésre adott válasz alapján könyveli a megfelelő tételeket. A 3598-as kérdésre adott válaszból nem olvassuk ki, hogy ezt mi helyesen könyveljük. Ugyanis a válaszban nem található, hogy a szakmai gyakorlati képzés összegyűjtött költségeinek megfelelő összeget, mint saját előállítású eszközök aktivált értékét készletre kell venni. Melyik kérdésre adott válasz alapján könyveljük a szakképzési hozzájárulást?
