13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Rendezvényszervezéshez bérelt helyiség közvetítése
Kérdés: Egy vállalkozás fő tevékenysége különféle rendezvények szervezése. A rendezvények lebonyolításához minden esetben valamilyen területet, ingatlant vagy helyiséget bérel. Közvetített szolgáltatásként vásárolhat-e megrendelője számára valamilyen terület-, ingatlan- vagy helyiségbérlést, amelyet változatlan formában – közvetített szolgáltatásként – továbbértékesít, közvetít megrendelője részére? Amennyiben lehetséges a bérbeadás közvetítése, akkor a megfelelő adminisztráció – konkrét szerződések, elkülönített nyilvántartás, számlán való feltüntetés – mellett ezzel a közvetített szolgáltatással csökkentheti-e az iparűzési adó alapját? Helyes eljárás-e az, ha az ingatlan-bérbeadásról szóló közvetítői szerződéssel egy időben, de külön készül a megbízás a rendezvény szervezésére, lehet-e elkülöníteni az ügyleteket, vagy egy ügyletnek kell tekinteni a két szerződést, mint rendezvényszervezést?
2. cikk / 13 Ingatlan-bérbeadás közüzemi díjai (áfa)
Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadási tevékenysége tekintetében áfakötelezettséget választott. Szeretné a bérbevevőjének a bérleti díj mellett a közüzemi szolgáltatások díjait is továbbszámlázni. A közös költséget a fűtés díjával együtt alanyi adómentes társasház számlázza az egyéni vállalkozónak. Ezt adómentesen vagy áfásan számlázza a bérbevevőjének a vállalkozó? Ha áfásan számlázza, akkor a bérbevevőnek (ha az egyéb feltételek fennállnak) lesz levonási joga e tétel tekintetében?
3. cikk / 13 Készletek között lévő sertéstelep hasznosítása
Kérdés: A sertéstartást 2008-ban befejeztük. A sertéstelep tárgyi eszközeinek jelentős részét – kocaszállások, hizlaldák épületei, technológiák – átvezettük a készletek közé. A portaépület, kerítés továbbra is a tárgyi eszközök között szerepel, mivel ezeket használjuk, a telepet őrizzük. 2020-ban jelentkezett egy érdeklődő, aki a sertéstelepet megvenné. Elmondása szerint, amíg a vételárat előteremti, bérleti szerződést kötne. Az adásvételi, illetve bérleti szerződés részletei nem ismertek. A bérleti szerződés megkötésekor megvalósul az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerinti feltétel ahhoz, hogy a korábban forgóeszközök közé sorolt eszközöket ismételten a tárgyi eszközök közé vezessük? Hogyan történjen ennek a könyvelése? Az eladásnál így már tárgyi eszközt adunk el, ami egyéb bevétel? Esetleg a vételárat meg kell osztanom valahogyan a készletek és a tárgyi eszközök között a nyilvántartott eszközök arányában? Mi a szabályos, törvényszerű megoldás az átsorolás és eladás könyvelésében? A társasági adó és a helyi iparűzési adó jelentősen eltérhet a különböző megoldás esetén?
4. cikk / 13 Ingatlanbérlet megszűnésekor
a felújítás elszámolása
Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
5. cikk / 13 Vízdíj, csatornadíj közvetített szolgáltatás?
Kérdés: A kérdező idézi a közvetített szolgáltatás számviteli definícióját. Kérdése – sajátosnak tekintve – ehhez kapcsolódik. A cég önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződés szerint a közüzemi szolgáltatásokat a bérlők fizetik, kötelesek a közüzemi órákat saját nevükre átíratni. Előfordul, hogy a szolgáltatási díjakat a cég kénytelen fizetni. Ha a bérlőnél víz- és csatornadíj-tartozás halmozódik fel, társaságunk vállalja a fizetést, amit később a bérlővel megtéríttet. A szerződésben ilyen rendkívüli helyzetre nincs utalás. Cégünk kapja a szemétszállítási díjról a számlát, amelyet négyzetméter alapján terhel tovább a bérlőkre. A bérleti szerződésben csak annyi szerepel, hogy a bérlőnek fizetnie kell a bérbeadó által továbbszámlázott szemétszállítási díjat. A fenti két esetben megvalósul-e a közvetített szolgáltatás ténye? Minősülhet-e közvetített szolgáltatásnak az, ha a megállapodás alapján egy mérőn mért fogyasztásnak csak bizonyos hányadát terheljük tovább?
6. cikk / 13 Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás
Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
7. cikk / 13 Látványcsapatsport támogatása
Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?
8. cikk / 13 Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás
Kérdés: Vállalkozó bérleti szerződésben rögzített feltételekkel – vállalkozási tevékenysége során az üzletházban kialakított üzleteket bérbe adhatja úgy, hogy a tulajdonos jogos érdekeit nem sérti – egy összegben meghatározott bérleti díj ellenében egy üzletházat vesz bérbe üzemeltetés céljából. A tulajdonos a vállalkozó részére minden hónapban kiszámlázza a szerződés szerinti, az egész épület után meghatározott bérleti díjat. Ezt a havonta, rendszeresen fizetett bérleti díjat a vállalkozó az iparűzésiadó-alap meghatározása során, mint költséget, közvetített szolgáltatások értékeként számolja el. A vállalkozónak vállalkozási tevékenysége során az üzletházban lévő üzleteknek csak egy részét sikerül bérbe adnia. A kiadott üzletek bérleti díja a bérlőkkel kötött szerződésben négyzetméter után kerül megállapításra. A bérlők által fizetett bérleti díj a vállalkozó árbevételét képezi. A vállalkozónál a tulajdonos által kiszámlázott bérleti díj ilyen szerződési konstrukciónál lehet-e közvetített szolgáltatás?
9. cikk / 13 Zálogjog érvényesítése
Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
10. cikk / 13 Légkondicionáló a bérleményben
Kérdés: A kft. lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. A kft. 2008-ban légkondicionáló berendezést vásárolt és szereltetett be a lakásba, amelyet saját beruházásként számolt el, aktivált, az időarányos értékcsökkenési leírást elszámolta, az áfát visszaigényelte. Helyes-e az elszámolás, jogos-e az áfa visszaigénylése?
