Közműfejlesztési hozzájárulás nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató. A 2011. évi CCIX. törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára, és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. Állásfoglalásunkat olyan esetre szeretnénk kérni, hogy helyes eljárásnak tekinthető az, ha
–az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
–a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
–társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
–a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
–az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
–a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.
Részlet a válaszából: […] ...akkor, amikor a felújítás, a bővítés befejeződött.A 2011. évi CCIX. törvény lehetőséget ad arra, hogy a víziközmű-szolgáltató bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemeltesse a víziközművagyont, és biztosítsa a víziközmű-szolgáltatást (29. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Bérleti szerződés biztosítéka

Kérdés: Társaságunk épület bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutalt társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell erről számlát kiállítani? Hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...ki, hogy a bérlő által biztosítékként átutalt összeg mire biztosíték? Az lehet foglaló is, meg előleg is, annak függvényében, hogy a bérleti szerződésben azt miként rögzítették, és ennek megfelelően a pénzátutalás bizonylatolása, könyvelése, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, 5 millió forint az önrész, amely gépkocsi-beszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lízingbeadó, amelyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint. A beszerzési érték tartalmazza-e a le nem vonható áfát? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbeadóval szembeni kötelezettségét: T 448 – K 384,– az áfa levonható, mert a nyílt végű pénzügyi lízinget az Áfa-tv. bérleti jogviszonynak tekinti: T 466 – K 384,– a fizetendő kamatot pedig a pénzügyi ráfordítások között kell elszámolni: T 8731 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Költségek viselése bérleti díj ellenében

Kérdés: "A" kft. ingatlant adott bérbe a "B" kft.-nek. "A" kft. a bérbeadást adókötelessé tette. A bérleti szerződés szerint: a bérleti díj fejében a bérbevevő viseli a bérleményre eső valamennyi költséget és adókötelezettséget. Az adóhatósági határozat és jogerős bírósági ítélet az ügyletet ellenérték fejében történő bérbeadásnak minősítette. A számlázásra és a könyvviteli elszámolásra vonatkozóan a bérbe adó cég könyvelője tájékoztatást kért és kapott az adóhatóságtól, amelynek lényege, hogy a bérbeadónak számlát kell kiállítania a bérbeadásról, utólag is. A bérbeadónak az áfakülönbözet könyvelését az adóhatósági határozat alapján kell elvégeznie. A bérbevevőnél az utólag kapott számla könyvelését az adóhatóság nem látja indokoltnak. A bérlő könyvvizsgálójaként a kérdező ezzel nem ért egyet.
Részlet a válaszából: […] ...az elszámolást "helyretenni".Feltételezhetően az ingatlan bérbeadása nem 2012-ben kezdődött, hanem 2011-ben vagy még azt megelőzően.A bérleti szerződés hivatkozott előírásai szerinti bérbeadás – nem csak a jogerős bírósági ítélet miatt – valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Bérleti szerződés biztosítéka

Kérdés: Társaságunk ingatlan bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutal társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell-e erről számlát kiállítani, illetve hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A választ megnehezíti az, hogy a kérdésből nem derül ki, abérlő által a biztosítékként átutalt összeg mire biztosíték? Az lehet foglalóis, meg előleg is, annak függvényében, hogy a szerződésben azt mikéntrögzítették, és ennek megfelelően a pénzátutalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Magántulajdonban álló lakás használata (áfa)

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?
Részlet a válaszából: […] ...választ az áfához kapcsolódó kérdésekre adjuk meg először.A térítésmentes bérlet esetében bérbeadóként a tagok,bérbevevőként a kft. szerepel. A válasz feltételezi, hogy azingatlan-nyilvántartásban lakásként feltüntetett lakóingatlanról van szó.Ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing esetén nemteljesül az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontjában megfogalmazottkövetelmény, azaz nem beszélhetünk termékértékesítésről. Ha nem termékértékesítés,akkor a tartós bérlet, a nyílt végű pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Kiállításszervezés költségeinek elszámolása

Kérdés: Kiállítást szervező cég X millió Ft + áfa összeget kap, ha egy adott kiállítást külföldön megszervez. A szervező cégnek kell állnia a kiállítással kapcsolatos minden költséget. A standellátáshoz, kóstoláshoz szükséges élelmiszereket, italokat úgy adózza le, mintha saját reprezentációja lenne. Év végén minden kiállítási reprezentációt (adóval, járulékkal együtt) átvezet a továbbszámlázott költségek közé (csökkenti az iparűzési adó alapját). A kimenő számlában tételesen semmit sem tüntet fel. Közvetített szolgáltatásként számolja el a kiállítási standok bérleti díját, a standok villany- és fűtésszámláit stb. Helyesen járt el a cég 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben? Megtehetné-e, hogy a standellátás, kóstolás költségeit egyből közvetített szolgáltatásként kezeli, az áfát levonja, egyéb adóval, járulékkal nem foglalkozik, a számlában tételesen az adatokat nem szerepelteti?
Részlet a válaszából: […] ...az indokoltnál lényegesen kevesebb iparűzési adót is fizetett be.Természetesen – a kérdésben leírtak alapján – a kiállítási standok bérleti díját, a standok villany- és fűtésszámláit sem lehetett volna közvetített szolgáltatásként elszámolni.Ha 2003-ban a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Időbeli elhatárolás igénybe vett szolgáltatásnál

Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírásokat különösen fontos a szerződésben rögzíteni. Van arra lehetőség, hogy szolgáltatás díjáról (például a bérleti díjról) a számlát előre, a szolgáltatás közben, vagy már a teljesítést követően, utólag állítsák ki. Ezért a számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Folyamatos teljesítés számviteli elszámolása

Kérdés: Folyamatos teljesítésű számla áfa szempontjából abban a hónapban kerül bevallásra, ami a számlán a teljesítés időpontja, amely megegyezik a fizetési határidővel. Mint költséget, illetve bevételt melyik hónapra kell könyvelni, ha például decemberi bérleti díjról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a számlát a vonatkozó szerződésben foglaltak szerinti teljesítéskor kell kiállítani (például havonta, előre vagy utólag a bérleti díjról, havonta utólag – általában mért adatok alapján – a közüzemi szolgáltatásokról) és ezt a teljesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.