Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató), így a németállampolgár nem biztosított, a Tbj-tv. 11. §-a szerint a magyar biztosítás ránem terjed ki.A lakásbérlet díjának átterhelésével a magyar leányvállalatbiztosítja a német állampolgár részére a lakást, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Albérleti díj utáni szja

Kérdés: Társaságunk vidéki munkavállalókat is foglalkoztat. Ha egy ilyen vidéken lakó munkatársat a cég a székhelyére rendel munkavégzés céljából, akkor az ezzel járó albérlet költsége és járulékai a céget milyen módon terhelik? Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, és milyen költségként számolhatja ezt el?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. alapján a munkavállaló részére bérelt lakás,albérlet munkáltató által megfizetett díja a magánszemély összevonandójövedelme. A juttatásra az általános adó- és járulékszabályokat kellalkalmazni. A juttatás 2005. évtől bizonyos feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] ...az eszközérték-számításnál figyelembe veendő tárgyi eszköz eszközértéke ugyanis nem más, mint a társaság által bérelt iroda bérleti díja.A Ctv. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a cég székhelye a központi ügyvezetés helye. Tehát a székhelyhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.