Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...– a használatba adása, a használati jog értéke meghatározása során milyen tényezőket (elhelyezkedés, az ingatlan állapota, 10 év bérleti díja stb.) vettek számításba, ezek alapján mennyi a használati jog piaci értéke (pl. 10 év bérleti díjának megfelelő összeg)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Ingatlan átadása tulajdonosnak

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy lakóháznak minősülő ingatlan, ami egyúttal a kft. székhelye is. A kft.-ben egy személy a tulajdonos, aki szeretné megszüntetni (vagy eladni) a céget, és az ingatlant a saját nevére venni. Milyen költségekkel kell számolnia (hány százalék az illeték és az adó?), milyen lehetőségek vannak ennek a lebonyolítására (csak adásvételi, vagy más is)? Az ingatlan értékének meghatározására milyen szabályok vonatkoznak? Élvez bármilyen kedvezményt a leendő tulajdonos, lévén hogy a kft. is az övé?
Részlet a válaszából: […] ...volt állapotában – a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül – árként általában elérhető. Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket (amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségét. A társasház készíthet egyszerűsített beszámolót, ha az alaptevékenységből (közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatási bevétel, egyéb bevétel), valamint a vállalkozási tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Magánszemély fürdőszobájának felújítása

Kérdés: A kft. 50 százalékban tulajdonosa egy budapesti lakásnak. A másik tulajdonos a kft. ügyvezetőjének az édesanyja, aki életvitelszerűen a lakásban lakik. A kft. felújíttatta a lakás fürdőszobáját bruttó 2 millió forintért, amelynek teljes összegét a kft. bankszámlájáról fizették ki. A vállalkozó a számlát a könyvelésre benyújtotta. Az áfa és a tao szempontjából hogyan kell eljárni? A felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Számvitelileg mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre adandó válasz előtt tisztázandó: a kft. kötött-e bérleti szerződést az 50 százalékban tulajdonában álló lakás bérlőjével, gyakorlatilag a másik tulajdonossal, aki magánszemély? A bérleti szerződésben meghatározták-e, hogy mi a bérbeadó és mi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a bérbeadó és a bérbevevő is társaság, azaz nem magánszemély.A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a szerint a feles bérleti szerződés alapján a feles bérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...– ahasználatba adása, a használati jog értéke meghatározása során milyentényezőket (elhelyezkedés, az ingatlan állapota, 10 év bérleti díja stb.)vettek számításba, ezek alapján mennyi a használati jog piaci értéke (például10 év bérleti díjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...átadásra kerülő épület piaci értékére viszont felkell számítani az áfát, és azt meg kell fizetni. A hasznosítás díjának, illetvea bérleti díjnak az áfájára az általános rendelkezések vonatkoznak.A kérdésre adott válasznál a kérdésben foglaltakat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] ...vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez (hanem például személyes célra is) használja. Ennek alapján a bérleti díjról vagy a javításról szóló számlában lévő áfa sem levonható.(A kizárólag távolsági és helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.