29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 Egyedi iroda kialakítása a bérlő által
Kérdés: Cégünk ipari csarnokot épít. Az egyik bérlőnk egyedi iroda kialakítását kérte. A bérleti szerződést úgy fogalmazták meg, hogy az irodakialakítás extra költségei a bérbevevőt terhelik. A bérbeadó, azaz a cégünk szerződött a kivitelezővel. A kivitelezési munkák arányos részét (ami a szerződésben megnevezésre került) pedig továbbszámlázta a bérbevevő (a megkeresésben: bérbeadó) részére. A bérbevevő felé számlázott összeg minek minősül a cégünknél? Beszélhetünk-e itt közvetített szolgáltatásról? Milyen módon kell a könyveinkben szerepeltetni?
2. cikk / 29 Bérlőváltás során elvégzendő munkák minősítése
Kérdés: A gyakorlatban rendszeresen előfordul, hogy ha a bérbe adott épület, épületrész, üzlet régi bérlője helyébe új bérlő lép, a bérlőváltás során különféle munkákat kell elvégezni ahhoz, hogy az új bérlő tevékenysége folytatható legyen. Ilyen munkák közé tartozik például válaszfalak kiépítése, átrakása, ajtó beépítése, teljes aljzatcsere, vezetékek kiépítése vagy cseréje, bútorok beépítése stb. az új bérlő igényei szerint. Újabb bérlőváltás esetén ismételt átalakítást kell elvégezni a rendeltetésszerű használat érdekében. Mi tekinthető a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett munkának, hogyan lehet minősíteni a fentiekben körülírt átalakítási munkákat? Szerintünk felújítás.
3. cikk / 29 Közösen finanszírozott gépbeszerzés
Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
4. cikk / 29 Lakhatás havi piaci értékének kimutatása
Kérdés: Társaságunk szálláshely-szolgáltatás besorolású ingatlannal rendelkezik, amelyben távoli lakhellyel rendelkező dolgozóinknak biztosítunk tartósan lakhatást. Az albérleti hozzájárulás adómentességének dolgozóink megfelelnek. A lakhatás havi piaci értékét 60.000 Ft/hó/fő összegben állapítottuk meg. Ezt az értéket a főkönyvi könyvelésben szeretnénk kimutatni, ennek számviteli elszámolásához kérjük segítségüket. A felmerült rezsiköltségek, karbantartási költségek áfája szerintünk visszaigényelhető, mivel szálláshely-besorolású az ingatlan, és kizárólag a vállalkozás érdekében kerül használatba. Társasági adó szempontjából is kérjük állásfoglalásukat.
5. cikk / 29 Operatív lízing lejárata után felszámított összeg
Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
6. cikk / 29 Személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingjének áfája
Kérdés: A személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje számviteli szempontból a lízingbe vevőnél beruházás, áfa szempontjából szolgáltatás, amelynek az áfája visszaigényelhető. Milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? Nettó értéken + a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás. A lízingbe vevő a havi lízingdíjban lévő áfát nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán- és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ez esetben az áfát közvetlenül a vissza nem igényelhető áfaszámlára kell könyvelni?
7. cikk / 29 Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helytálló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
8. cikk / 29 Bekerülési érték pótlólagos beruházásnál, felújításnál
Kérdés: A számviteli törvény 47. §-a szerinti bekerülési érték értelmezhető-e pótlólagos beruházásnál, felújításnál? A törvény a beruházás fogalomnál említi az üzembe helyezésig felmerült költségeket, mint a beszerzési érték részét. Üzembe helyezésként érthetjük a pótlólagos beruházás aktiválását is? Az épület állványozása kapcsán felmerült állvány- és területbérleti díj lehet a bekerülési érték része a felújításnál, a beruházásnál?
9. cikk / 29 Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás
Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
10. cikk / 29 Külföldi tartós bérlet bérleti díja
Kérdés: Magyarországon bejegyzett, 50%-ban dán tulajdonosú kft. tartós bérletre vásárol Dániában használt személygépkocsit. Magyarországra nem kerül a személygépkocsi, dán rendszámmal rendelkezik. Hogyan számolja el a kft. a bérleti díjat?
