Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...nem vette állományba, nem számolt el terv szerinti értékcsökkenési leírást, egyszerűen (de szabálytalanul) a lízingdíjat, mint bérleti díjat, költségként mutatta ki (feltételezhetően a lízingdíjat sem bontotta meg törlesztő- és kamatrészre). Ha ez így van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Tartós bérbeadás ingyen

Kérdés:

Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya a bérbevevő 2013. 07. 01-től, ha az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Lehet-e ingyenes a tartós használatbavétel, és ez esetben is elszámolható a társaságnál az amortizáció, mint költség?

Részlet a válaszából: […] ... Köszönjük az észrevételt. Valóban, a Gjt. 17/B §-a (1) bekezdésének harmadik mondata szerint: pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás megvalósítása előtt a bérbeadónak és a bérlőnek írásban rögzítenie kell azzal, hogy ez mennyiben és hogyan befolyásolja a bérleti díjat, mi legyen a bérlőnél lévő (egyébként – a leírtak alapján – az ő tulajdonát képező) kútoszlopokkal, föld...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja alapján termékértékesítésnek minősül a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott időre szóló bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj kiegyenlítésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] ...vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez (hanem például személyes célra is) használja. Ennek alapján a bérleti díjról vagy a javításról szóló számlában lévő áfa sem levonható.(A kizárólag távolsági és helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezzük: a bérlet, a pénzügyi lízing témakörével több válaszban is foglalkoztunk, többek között a Számviteli Levelek 7. számában a 109-110. kérdésre, a 10. számban a 180. kérdésre, továbbá a 12. számban a 217-219. kérdésre adott válaszokban.Itt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.