7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Társasházi közös költségek elszámolása
Kérdés: A társasházban lévő ingatlanok kizárólagos tulajdonosa egy jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaság. A társasházban 6 db lakás és 2 db üzlet van, amelyeket a társaság bérbe ad harmadik személynek. A társasházban portaszolgálat, takarítószemélyzet van, a víz- és csatornadíjakat a szolgáltató a társasháznak számlázza. Ezek teszik ki a közös költséget. A társasház elvállalná a harmadik személy lakástakarítását, postai ügyintézését, a telefonközpont kezelését stb. Hogyan számolja el a költségeket a társasház a tulajdonos társaság felé? Kell-e számlát kiállítania? Hogyan történik a harmadik fél felé a szolgáltatások számlázása és adózása? A Számviteli Levelek 188. számában a 3927. kérdésre adott válasznak ellentmond az APEH társasházak adózásáról szóló tájékoztatója.
2. cikk / 7 Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)
Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
3. cikk / 7 Lakás bérbeadása térítés nélkül
Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
4. cikk / 7 Lakásbérbeadás egyéni vállalkozásban
Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?
5. cikk / 7 Magánszemély beruházása áfájának visszaigénylése
Kérdés: Magánszemély üzemcsarnokot és azzal egybeépített irodát létesítene bérbeadási céllal. Bejelentkezésekor választhatja-e az áfakörbe tartozást? Viszszakérheti-e az építési számlák áfáját, vagy a következő időszakokra viheti tovább, és a bérleti díjak áfájából írhatja jóvá 5 év alatt? A bérbeadási tevékenységet és adóhatósági bejelentkezést az építés megkezdésekor kezdené. (Egyéni vállalkozó nem akar lenni, mert heti 36 órás biztosítotti jogviszonya van.)
6. cikk / 7 Magánszemély ingatlan-bérbeadása (eva)
Kérdés: Nem lakás céljára szolgáló építmény 50-50 százalékban magántulajdonban van. A tulajdonos magánszemélyek ezt az épületet kapcsolt vállalkozás részére (csak adózás szempontjából kapcsolt) bérbe akarják adni. Mindkét magánszemély egyéni vállalkozó, az egyik evás. A bérbeadást magánszemélyként kívánják gyakorolni. Ebben az esetben mi az eljárás az adó alá való bejelentkezés, a számlázási mód és az adózás tekintetében (evás és nem evás vállalkozó esetében)?
7. cikk / 7 Külföldi magyarországi lakása bérbeadásának adózása
Kérdés: 7-es számmal kezdődő adószámmal rendelkező külföldi magánszemély magyarországi lakását külföldi magánszemélynek bérbe adja. Köteles-e számlát kiállítani a bérleti díjról? Milyen adóterhei vannak?