Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés

Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
Részlet a válaszából: […] ...2020. április 2-ával. A kérdésben nincs szó arról, hogy a földhasználati jog alapításáért fizetett-e a kft., vagy továbbra is a bérleti díjat fizeti. Ha a kft. a megállapodás alapján a földhasználati jog alapításáért fizetett, akkor azt az ingatlanokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...szabályozza a munkáltató által megtérítendő, illetve megtéríthető utazási költségeket:– napi munkába járással kapcsolatosan, a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább a 86 százalékát,– hazautazással kapcsolatosan, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Bérjövedelemként kifizetett juttatás

Kérdés: Kérdésem a megváltozott, 2019. évtől adható dolgozói juttatásokhoz kapcsolódik. A bérjövedelemként adott juttatást az 54. Bérköltség, vagy változatlanul az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkahelyi üzemi étkeztetés,– az Erzsébet-utalvány,– az iskolakezdési támogatás,– a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet stb.Ez a változás az Szja-tv. 2018. évi módosításából egyértelműen megállapítható. Nem született azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járás költségeinek elszámolásával az elmúlt években többször foglalkoztak. A vonatkozó jogszabályok alkalmazása során – az Önök válaszai ellenére – többször adódnak problémák. Ezért és az időközben bekövetkezett változásokra is tekintettel, kérem Önöket, térjenek vissza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekre, azok számviteli elszámolására, bizonylatolására is.
Részlet a válaszából: […] ...szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának– napi munkába járással kapcsolatosan, a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

CO2-kvóta ellenében baktériumtrágya

Kérdés: Társaságunk egy projektjavaslatot dolgozott ki a mezőgazdaságiemisszió-kibocsátás csökkentésére, amely megkapta az NFM támogatását. A projekt lényege, hogy részleges nitrogénműtrágya-cserével és talajművelés-váltással csökkenthető a környezet CO2-terhelése. Cégünk mezőgazdasági termelőkkel köt együttműködési szerződést, amely szerint a termelő részére rendelkezésre bocsátjuk a nitrogénműtrágyát kiváltó baktériumtrágyát és a talajművelés-váltáshoz szükséges eszközöket, de ezek nem kerülnek a termelő tulajdonába. Cserébe ő kötelezettséget vállal, hogy betartja a technológiai előírást a talajművelés során, így csökkentheti az önköltségét. Az együttműködés következtében a termelési ciklus végén a létrejövő üvegházgáz­emisszió-megtakarítás – amely CO2-kvótában testesül meg – a társaságunk tulajdonát képező termék. A vázolt szerződés alapján megteheti-e a társaság, hogy nem számít fel az eszközök használatáért díjat, a baktériumtrágyát nem számlázza, hiszen az nem kerül a termelő tulajdonába, azt a CO2-kvóta mint termék előállítása érdekében felmerült anyagköltségként könyveli?
Részlet a válaszából: […] ...számláznia kell a baktériumtrágyát piaciértéken (T 311 – K 91-92, 467), bekerülési értéke: T 814 – K 21-22, az eszközökbérleti díját: T 311 – K 91-92, 467;– a termelő a számlázott baktériumtrágya értékétanyagköltségként számolja el (T 511, 466...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Árat befolyásoló támogatás áfakötelezettsége, elszámolása

Kérdés: Milyen áfakötelezettség kapcsolódik az árat közvetlenül befolyásoló kapott támogatáshoz?
Részlet a válaszából: […] ...és a gyógyászati segédeszközöknél) a jogszabályváltozás a következőket jelenti.A nyugdíjasok vagy tanulók közlekedési bérletének teljes ára (áfával együtt) 1240 Ft/hó. Ebből az utasok által térített díjból az áfa 132,8 Ft (1240 x 10,71%)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.