Romániában levont forrásadó könyvelése

Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a román cégnek bérbe adott gépek bérleti díjából a román cég a forrásadót levonásba helyezi, és csak a különbözetet utalja át. A kérdező cég az átutalást, a jóváírást tekinti a forrásadó teljesítési időpontjának. Ez az álláspont azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Következő évre áthúzódó rezsiszámlák

Kérdés: A cég saját tulajdonú lakás bérbeadásával foglalkozik. Minden negyedévet követő hó elején, az addig beérkező rezsiszámlák alapján elkészíti a bérlő számára a bérleti díjjal együtt a rezsi továbbszámlázását is. Emiatt év végén lesznek olyan számlák, melyek a számlázáskor még nem érkeztek meg, de még 2018. évet érintő időszak is szerepel azokon. A következő negyedév elején érkező számláknál mi a helyes eljárás? 2019. évi közvetített szolgáltatásként rögzítve, a 2018. évi részt pedig először elhatároljuk, majd nem számlázottként kimutatjuk? Vagy az előbbi mellett vegyes tételként elhatároljuk a kapcsolódó bevételt is? Vagy csak 2019-ben rögzítjük ezeket a költségeket közvetített szolgáltatásként? Ez utóbbi esetben nem teljesül a teljesség elve.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, amelyben a kérdező – szerintünk – túlbonyolítja a problémát, nem megfelelő irányból kívánja kezelni a rezsiszámlák továbbszámlázását.Az összemérés számviteli alapelv követelménye, hogy a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Előre bekért bérleti díj kezelése

Kérdés: A kft. több lakást is bérel magánszemélytől, cégtől azért, hogy további bérbeadás valósuljon meg. A bérbeadásra nem választotta az áfát. Ha a lakást magánszemélytől bérli, és – szerződés alapján – 36 hónap bérleti díjat előre kifizet, akkor a kifizetés időpontjában von és fizet adót? Ha a lakást cégtől bérli, a főbérlő is bekéri előre a 36 hónapot, akkor a bérleti díjat el kell határolni (a magánszemélytől történő bérlet esetén is)? A bérbe­adással foglalkozó cég is előre beszedi a bérleti díjat, a bevételt is el kell határolni? A bérleti díj számlázása esetében mi az áfa szerinti teljesítési időpont?
Részlet a válaszából: […] ...az egyértelműség érdekében:Ha a kérdező cég a lakásokat magánszemélytől bérli, és – szerződés alapján – 36 hónap bérleti díját előre megfizeti, a magánszemélynek adóköteles bevétele akkor keletkezik, amikor a bevételhez hozzájut, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Bérleti díj vagy bérleti jog értékesítése

Kérdés: A társaság tevékenysége: saját lakókocsik hosszú távú bérbeadása, kizárólag üdülési céllal. A program csatlakozási feltétele a társasággal kötött, időben megosztott, határozott időre (10 évre) szóló bérleti szerződés. A szerződés alapján a társaság gondoskodik a lakókocsik helyszínre telepítéséről, karbantartásáról. A bérbevevőnek jogában áll saját időszakában (hetében) a lakókocsit használni, albérletbe kiadni, illetve az adott időszakot más időszakra elcserélni. A konstrukciót bérleti jog értékesítéseként vagy tíz évre szóló bérleti díjként kell elszámolni? Hogyan történjen a számlázás? A bérleti jog értékesítésében közreműködő munkatársak jutalékát a szerződéskötés alkalmával, vagy a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg helyes elszámolni? És az egyéb költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...a társasággal kötött, időben megosztott (egy- vagy többheti), 10 évre szóló bérleti szerződés. Nem szól a kérdés arról, hogy a bérleti díjat 10 évre egy összegben állapították-e meg, amelyet előre meghatározott összegben és időponttal kell részletekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Előre kifizetett bérleti díj számlázása

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég a szerződés alapján két évre előre jogosult a bérleti díj beszedésére. Állíthat-e ki normál számlát a teljes összegről (a számvitelben időbelileg elhatárolja), vagy előlegként kell kezelnie?
Részlet a válaszából: […] ...2003. január 1-jétől 2004. december 31-ig tart, ezen időtartamon belüli teljesítési időponttal kiállítható a számla, elszámolható a bérleti díj az időszakra árbevételként, illetve költségként, az időbeli elhatárolás számviteli alapelv alkalmazásával. Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...képező gépet nem viszi ki az országból, hanem a részére megrendelést teljesítő magyar kft. használatába átadja, külön használati, bérleti díj felszámításával vagy anélkül. Véleményünk szerint ez a tény nem változtat az 1. pont szerinti számviteli elszámoláson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.