Nem közös üzemeltetés

Kérdés: Az "A", "B" és "C" társaság saját eszközeit közös üzemeltetésben szeretné hasznosítani, de nem kívánnak közös vállalatot létrehozni. A közös üzemeltetésbe az "A" társaság a tulajdonát képező üzemcsarnok használatát biztosítaná, "B" társaság a gépeket, berendezéseket bocsátaná a közös üzemeltetés rendelkezésére, "C" társaság pedig a tervezett termékeket előállító munkaerőt. Az előállított termékeket az "A" és a "B" társaság használná fel, illetve értékesítené. A leírt konstrukció tekinthető-e közös tevékenységnek (közös üzemeltetésnek)? Hogyan kell a kérdéshez kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni a három társaságnál? Az esetleges nyereségen miként lehet osztozni?
Részlet a válaszából: […] ...kell a kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan, hogy:– "C" társaság szabad munkaerő-kapacitás kihasználása érdekében,– "A" társaság bérleti díj fejében a "C" társaság rendelkezésére bocsátja a tulajdonát képező üzemcsarnokot,– "B" társaság ugyancsak bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...azt, hogy a cég a saját tulajdonú ingatlant a tárgyi eszközök között mutassa ki. A bérbeadás útján történő hasznosítás esetén bérleti díjat szed a bérbeadó (a bérleti díjat árbevételként számolja el). Ha a bérbe adott saját tulajdonú ingatlant értékesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Lakóingatlan vásárlása és bérbeadása

Kérdés: Az önkormányzat lakóingatlan vásárlására adásvételi szerződést köt magánszeméllyel. Pénzmozgás nem történik. A volt tulajdonossal bérleti szerződést köt, mely alapján a bérlő 10 évig nem fizet bérleti díjat. Hogyan kell könyvelni? A bérleti díjról kell-e számlát kiállítani? A leírtak hogyan jelennek meg a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozott Korm. rendeletnekmegfelelően el kell számolni az értékcsökkenési leírást is. Az ingatlan bérbeadása az adott esetben is bérleti díjellenében történik. Megállapodás kérdése, hogy éven belül milyen gyakorisággalszámolnak el. Ha például negyedévenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...termék határozott időre szóló bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi. (Ez az az eset, amikor a pénzügyi lízingről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.