Romániában levont forrásadó könyvelése

Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a román cégnek bérbe adott gépek bérleti díjából a román cég a forrásadót levonásba helyezi, és csak a különbözetet utalja át. A kérdező cég az átutalást, a jóváírást tekinti a forrásadó teljesítési időpontjának. Ez az álláspont azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Építési telek ingyenes használatba adásának áfája

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
Részlet a válaszából: […] ...között meghatározó jelentőséggel bír (mert például jelentősen befolyásolja a társaság adózás előtti eredményét, vagy bérleti díj felszámítása esetén a társaság nem lenne veszteséges stb.).Térítés nélküli használatbaadás könyvelése:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...– a használatba adása, a használati jog értéke meghatározása során milyen tényezőket (elhelyezkedés, az ingatlan állapota, 10 év bérleti díja stb.) vettek számításba, ezek alapján mennyi a használati jog piaci értéke (pl. 10 év bérleti díjának megfelelő összeg)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Bérleti szerződés biztosítéka

Kérdés: Társaságunk épület bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutalt társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell erről számlát kiállítani? Hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...sor kerülhet-e a foglaló visszafizetésére, és ha igen, mikor (erről a Ptk. nem rendelkezik!), a szolgáltatást (a bérbeadást) mely hónapi bérleti díjába kell beszámítani, továbbá utalást a Ptk. 6:185. §-ának (3) bekezdésére, mely szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenek, és nem a szerződés szerinti munka egészére vonatkoznak. Klasszikus esete az időbeli elhatárolás alkalmazásának a bérleti díjak, a közüzemi díjak előre vagy utólag történő számlázása, vagy a befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Önkormányzati bérlemények kezelése

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonban álló kft. szerződést kötött az önkormányzattal az önkormányzati tulajdonú helyiségek, bérlemények kezelésére. A kft. saját költségként számolja el a bérlemények üzemeltetési költségeit. A kft. ingatlan-bérbeadásból származó bevételeit és kiadásait kezeli. A kft. állítja ki a bevételről a számlákat, a költségszámlák is a nevére érkeznek. A kezelésért 10 százalék jutalékot kap a kft. Helyes-e a könyvelés, ha a kft. a bevételeket a 91. számlára, a költségeket a 815. számlára könyveli? Esetleg a fenti gazdasági eseményeket csak a 4. számlaosztályban kellene nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzat kijelölése alapján – bérbe adja, az önkormányzat nevében, de a saját nevére a bérleti szerződést megkösse, a bérleti díjat beszedje, viselje a bérleményekkel kapcsolatos – a tulajdonost terhelő – költségeket, a kezelői feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...kezdeténekidőszaka a tárgy­évben van, befejezésének időpontja pedig a következő évben(például a bérleti szerződés szerint a bérleti díjat a bérbeadó félévenkéntszámlázza, amely időszak kezdete október 1-je, vége pedig március 31-e, aszámla viszont csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Bérleti szerződés biztosítéka

Kérdés: Társaságunk ingatlan bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutal társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell-e erről számlát kiállítani, illetve hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A választ megnehezíti az, hogy a kérdésből nem derül ki, abérlő által a biztosítékként átutalt összeg mire biztosíték? Az lehet foglalóis, meg előleg is, annak függvényében, hogy a szerződésben azt mikéntrögzítették, és ennek megfelelően a pénzátutalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Tulajdoni hányad átadása

Kérdés: A szövetkezet tagja a kft.-nek. A szövetkezet az általa nem használt ingatlanokat bérbe adta a kft.-nek, 10 éves bérleti szerződéssel, havonkénti bérletidíj-fizetéssel. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a bérbeadó a bérleményből tulajdoni hányadot ad át a bérbevevőnek a bérlő által elvégzett értéknövelő beruházások ellenében. Az egyik épületen végzett beruházás könyv szerinti értéke 89 millió Ft, a szövetkezet könyveiben az ingatlan 17 millió Ft nettó értéken szerepel. Ennek alapján a tulajdoni hányadot 84-16%-ban határoztuk meg. (Az ingatlan-értékbecslés a forgalmi értéket 75 millió Ft-ban határozta meg!) A szövetkezet és a kft. a bérleti szerződésben foglaltak szerint szeretné a tulajdoni hányadot bejegyeztetni. A tulajdoni hányad átruházása milyen formában történhet? Ha a szövetkezet a tulajdoni hányadot a beruházás fejében adja át, hogyan kell könyvelni? Áfát kell-e fizetni? És illetékfizetési kötelezettség van-e?
Részlet a válaszából: […] ...kell a kérdés hiányosságára, azingatlan tulajdonjogának megosztása után továbbra is hatályban marad a bérletiszerződés, változatlan bérleti díjjal? Vagy megszűnik az? A válasznál aztfeltételezzük, hogy az eredeti ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!
Részlet a válaszából: […] ...termék határozott időre szóló bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes bérleti díj kiegyenlítésével, illetve a szerződés lejártával megszerzi. (A szakma ezt nevezi zárt végű pénzügyi lízingnek!)Az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
1
2