Feles bérlet elszámolása az egyéni vállalkozó bérlőnél

Kérdés: Ha a bérbevevő egyéni vállalkozó, aki áfaalany, hogyan kell elszámolni a feles bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...adó társaságnak az egyéni vállalkozó – mint feles bérlő – által számlázott termény piaci értékének megfelelő haszonbért (bérleti díjat) számláznia kell az egyéni vállalkozó felé az áfa felszámításával, amelyet a társaságnál fizetendő áfaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszából: […] ...fordítva a magánszemély a bérbeadó és a társaság a bérbevevő? A feles bérleti szerződés jelen esetben ténylegesen nem feles, mert a bérleti díjat a megtermelt termény 15 százalékában határozták meg. A törvény szerint a haszonbért (a bérleti díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Devizás tételek időbeli elhatárolása

Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...2017. évi teljesítésről szóljon. Jellemzően különböző szolgáltatásokról szóló számlák lehetnek ilyenek. Ilyen lehet például a bérleti díjról euróban kiállított számla, amelyet a bérleti szerződésben rögzítetteknek megfelelően a bérleti időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...lízinget lízingszerződés támasztja alá, és nem bérleti szerződés. Így a fizetendő részleteket (az első is idesorolandó) nem lehet bérleti díjnak tekinteni. A pénzügyi lízingszerződés alapján lízingdíjat határoznak meg, amely lízingdíj minden esetben két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...kezdeténekidőszaka a tárgy­évben van, befejezésének időpontja pedig a következő évben(például a bérleti szerződés szerint a bérleti díjat a bérbeadó félévenkéntszámlázza, amely időszak kezdete október 1-je, vége pedig március 31-e, aszámla viszont csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...az áfabevallásba be kell állítani, de könyvelni nem kell.A külföldi fél számlája alapján viszont könyvelni kell akft.-nél a tartós bérleti díjat a szerződés szerinti teljesítés időszakára, azigénybe vett szolgáltatások költségeként (T 52 – K 454) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...eredeti ellenérték és a visszavételi érték különbözete valójában a használat időtartamának ellenértéke. Nem szabad azonban bérleti díjként kezelni, mert valós tartalma alapján nem bérletről van szó, nem bérleti szerződés alapján történt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.