Bérletidíj-fizetés, majd ingatlanvásárlás

Kérdés: Az alapítvány ún. "bérleti szerződés és vételi jog alapításáról szóló megállapodást" kötött az ingatlanra. Az alapítvány havonta bérleti díjat fizet a bérbeadónak 30 hónapig, utána – saját döntése szerint – megvásárolhatja az ingatlant. Az ingatlan vételárába beszámítják az addig kifizetett bérleti díjat. Az ügylet bizonytalan kimenetelét az Szt. nem kezeli. Véleményünk szerint a bérbeadónál 30 hónapig bérleti díjat kell számlázni, azt árbevételként elszámolni. Amennyiben a szerződésben rögzített időpontban az alapítvány él a vételi jogával, és megvásárolja az ingatlant, az addig számlázott és megfizetett bérleti díjat előlegnek kell tekintenünk, s módosítanunk kell önrevízióval. Helyes az általunk vázolt megoldás? Ha nem, akkor mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott tartalmuknak megfelelő összegben és módon.A kérdés szerint az alapítvány – bérleti szerződés alapján – 30 hónapig bérleti díjat (és nem előleget) fizet a bérbeadónak, amelyet – helyesen – a bérbeadónál árbevételként számolnak el. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó aTao-törvény rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenésileírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízingdíj összegét vehetieszközérték címén figyelembe.A melléklet azonban egy kisegítő szabályt is alkalmaz:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Nullára leírt eszközök értékesítése

Kérdés: A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?
Részlet a válaszából: […] ...beruházást. Ha a családi ház egészéta bt. használta, és a használatért – a kültaggal kötött bérleti szerződésalapján – bérleti díjat fizetett, akkor a bérbeadó hozzájárulásával a bt.elvégeztethette a bérlemény beruházásnak minősülő korszerűsítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.