Magánszemély bérbeadó számlája alapján az áramdíj elszámolása

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérli az ingatlant, amelyben gazdasági tevékenységet folytat. A bérbeadó számlát állít ki a bérleti díjról, amely alanyi mentes. A gazdasági tevékenység nagy összegű áram közüzemi költséggel működik. A bérbeadó nem járul hozzá, hogy a mérőórát a bérbevevő nevére átírassa. A szerződésben rögzítve van, hogy a bérbe-adó minden hónapban a megkapott számlát, amelyen ő szerepel vevőként és a kft. számlafizetőként, átadja a kft.-nek. A kft. a megkapott bérleti számla alapján kívánja elszámolni a bérleti díjat, míg a közüzemi ellátótól kapott tényleges fogyasztásról szóló számla és szerződés alapján kívánja elszámolni az áramköltséget, és levonásba helyezni az áramszámla áfatartalmát. Helyesen jár el? Amennyiben nem, van-e lehetőség arra, hogy ne essen el sem a magas összegű költség, sem az áfa levonásba helyezésétől?
Részlet a válaszából: […] ...a bérbe vevő kft. nevére átíratja. Megoldás lehet az is, amit a válaszban írtunk, hogy a magánszemély bérbeadó továbbszámlázza a bérleti díjat. Ha egyik megoldás sem megy, akkor csak a bérleti jogviszony felmondása javasolható.(Kéziratzárás: 2021. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Következő évre áthúzódó rezsiszámlák

Kérdés: A cég saját tulajdonú lakás bérbeadásával foglalkozik. Minden negyedévet követő hó elején, az addig beérkező rezsiszámlák alapján elkészíti a bérlő számára a bérleti díjjal együtt a rezsi továbbszámlázását is. Emiatt év végén lesznek olyan számlák, melyek a számlázáskor még nem érkeztek meg, de még 2018. évet érintő időszak is szerepel azokon. A következő negyedév elején érkező számláknál mi a helyes eljárás? 2019. évi közvetített szolgáltatásként rögzítve, a 2018. évi részt pedig először elhatároljuk, majd nem számlázottként kimutatjuk? Vagy az előbbi mellett vegyes tételként elhatároljuk a kapcsolódó bevételt is? Vagy csak 2019-ben rögzítjük ezeket a költségeket közvetített szolgáltatásként? Ez utóbbi esetben nem teljesül a teljesség elve.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, amelyben a kérdező – szerintünk – túlbonyolítja a problémát, nem megfelelő irányból kívánja kezelni a rezsiszámlák továbbszámlázását.Az összemérés számviteli alapelv követelménye, hogy a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Gépjárműadó továbbszámlázása

Kérdés: Gazdasági társaság pótkocsis tehergépjárművet bérleti szerződéssel ad bérbe. A szerződésben kikötötték, hogy a felelősségbiztosítási díjat számla ellenében a bérbevevő köteles a bérlet időtartama alatt megfizetni. A számlán külön tételben számlázzák a gépjármű bérleti díját (áfásan) és külön tételben a gépjárműadót (0% áfával), azaz a gépjármű továbbhárított súlyadóját, amit a társaság közvetített szolgáltatásként könyvel. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?
Részlet a válaszából: […] ...csökkenését a bérbevevővel meg kívánjatéríttetni, akkor – erre vonatkozó megállapodás alapján – a megtérítés eszközelehet a bérleti díj emelése, természetesen nem külön tételben.A kérdésben leírt módszer mellett a számlában feltüntetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Bérelt ingatlanban végezzük a tevékenységünket. A továbbszámlázott közüzemi költségeket az anyagköltségek között kell kimutatni? Vagy a bérleti díjjal együtt szolgáltatásként kell könyvelni? A továbbszámlázott építményadó könyveléséről is kérünk tájékoztatást.
Részlet a válaszából: […] ...abérlővel az építményadónak megfelelő ráfordítást meg kíván téríttetni, akkor abérleti szerződés módosítás összegével a bérleti díjat meg kell növelni. Ettőleltérő átvállalás kötelezettség átvállalásként kezelendő, amelynek összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.