Ingyenes munkásszállás vagy mobilitási célú lakhatási támogatás

Kérdés: 1. "X" kft. igénybe veszi egy budapesti munkásszállás szálláshely-szolgáltatását, minek keretében havonta 50 fő részére bérel egymás mellett lévő szobacsoportot. Minden szobában legalább három ágy található.
2. "X" kft. bérel 2 db budapesti lakást azon munkavállalói részére, akiket a munkásszálláson nem tud elhelyezni. A lakások bérleti díja 150.000 Ft (2 szoba)+rezsi és 190.000 Ft (3 szoba).
3. "X" kft. bérel 1 db 12 fő befogadására alkalmas munkásszállás jellegű szobacsoportot Érden (540.000 Ft/hó) azon munkavállalói részére, akiket az első és második pontban említett szállásokon nem tud elhelyezni.
"X" kft. azon (határozatlan munkaszerződéssel rendelkező) munkavállalói tartózkodnak a fenti szállásokon, akik Budapesten végzik munkájukat, és nem rendelkeznek Budapesten lakóhellyel.
Az elszállásolt munkavállalók a munkáltatónál eltöltött idejük alapján 4 csoportra oszthatók:
- a foglalkoztatás első 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás második 24 hónapjában,
- a foglalkoztatás 49-60. hónapjában,
- a foglalkoztatás 60. hónapján túl vannak.
Az elszállásolt munkavállalók közül vannak olyanok, akik Budapesttől 60 km-nél messzebb laknak, de olyanok is akadnak, akik csak 40 km-re, de a több műszakos munkarend miatt inkább a munkásszállást választják, mint az ingázást. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.11. pontja szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás vagy a 8.6. pont f) pontja szerinti munkásszálláson elhelyezés valósul meg? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.7. pontja értelmében mobilitási célú lakhatási támogatás "a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi díjából a munkavállaló által meg nem térített rész".
Tájékoztassanak arról is, hogy
- a fent taglalt szálláshelyek bérleti számláiban áthárított áfa levonható-e a munkáltató "X" kft. részéről;
- ha a szálláshely-szolgáltatás (bérleti díj) tartalmazza a közüzemi díjakat is, akkor a számla áfatartalma levonható-e, a közüzemidíj-rész, mely nincs forintosítva, adómentes juttatásnak minősül-e;
- ha a bérbeadó külön számlát állít ki a közüzemi díjakról, akkor annak áfatartalma levonható-e, a közüzemi díj adómentes juttatásnak minősül-e;
- milyen adó- és járulékvonzata lenne annak, ha a munkáltató a helyben lakóhellyel rendelkező munkavállalóinak családi problémái miatt elhelyezést biztosítana a fenti szállásokon;
- amennyiben a 2. pontban taglalt albérletben (190.000 Ft/hó bérleti díj) egyelőre csak ketten laknak, akkor mobilitási célú lakhatási támogatásként a bérleti díj fele, 95.000 Ft jut egy főre, és a munkáltatónál eltöltött munkaviszonyuk alapján a minimálbér 60%, 40%, 20%-áig adómentes a juttatás, és e fölött adóköteles természetbeni juttatásnak minősül;
- a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentes összegénél, a bérleti díjban és a külön számlán felszámított rezsi része a támogatásnak?
- 9.7.6. pont szerint: "A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot szolgáltat az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről." Hol, milyen formában kell ezt megtennie? A munkáltató által bérelt lakásról, munkásszállásról nem kell adatot szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség keletkezik.2. Ha a szálláshely-szolgáltatás bérleti díja tartalmazza a közüzemi díjakat is, akkor ennek ténye csak a bérleti szerződésből derül ki. A közüzemi díjakat is tartalmazó bérleti díj áfájára is az 1. pontban leírtakat tartjuk érvényesnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Bérelt és felújított ingatlan bérletének felmondása

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérelt ingatlant. A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést felmondta. A bérlő az ingatlanon felújítási és beruházási munkákat végzett el, amelyeket mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást mutatott ki. Az áfát visszaigényelte, 6 százalékos amortizációt számolt el, maradványértékkel nem számolt. Hogyan számolhatja el a társaság a szerződés megszűnése után a beruházás nettó értékét?
Részlet a válaszából: […] A rendeltetésszerűen már nem használt tárgyi eszközöket (ideértve a bérbe vett ingatlanon végzett beruházást is) a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni. Az állományból történő kivezetés általános szabályait (a készletre vételi értékkel csökkentett nettó értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...előtt a bérbeadóval tisztázni kellett volna és írásba foglalni, hogy a bérleti időszak végén, illetve a határozatlan időtartamú bérleti szerződés felmondásakor az elvégzett beruházási munkák még le nem írt értékét a bérbe adó magánszemély piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadó az értéknövelő felújítási munkák elvégzéséhez hozzájárul, a bérleti időszak végén, illetve a határozatlan időtartamú bérleti szerződés felmondásakor az értéknövelő felújítási munkák még le nem írt értékét= a bérbeadó piaci értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.