Nyílt végű pénzügyi lízing leírási ideje

Kérdés: A Számviteli Levelek 443. számában megjelent 8489. kérdésre adott válaszra hivatkozva a kérdésem az alábbi: A kérdésre adott válasz számviteli elszámolását értem, és egyetértek a leírtakkal. Egy vállalkozásnak azonban egy ügylet adójogi oldalát is figyelembe kell vennie a döntései meghozatalakor. A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját (vagy annak egy részét, pl. útnyilvántartás nélkül 50%-át), akkor a NAV megkérdőjelezi az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzuk meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót. A NAV vélelmezi, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Átminősítik visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapítják meg. Nem célszerűbb ebben az esetben a lízingszerződés szerinti 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" (nyílt végű lízing) az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem? Számvitelileg ez helytelen, vagy védhető adott esetben? Az Szt. szerinti értékcsökkenés a Tao-tv.-nél úgy is növelő, az adótörvény szerinti értékcsökkenést pedig be lehet állítani 20%-ra. Így társaságiadó-hiány sem állapítható meg a nagyobb összegű (3 év alatt 5 év helyett) költségelszámolás miatt. Amaradványértékkel kapcsolatban ugyanez a kérdés. Pl. a 3 évre megkötött nyílt végű lízing esetén valószínűleg nem véletlen, hogy a 3. év végére mekkora összegben lett meghatározva a szerződésben a maradványérték (vélhetően ennyi lesz még az értéke a 3. év végén). Milyen indokkal tudom alátámasztani, hogy ennél több vagy kevesebb összegben határozza meg a társaság a maradványértéket? Hogyan jár el helyesen (hogyan tud helyesen eljárni?) a társaság a fenti, 3 évre kötött nyílt végű lízing kapcsán a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása esetén, ha nemcsak a számviteli előírásokat, hanem az adójogi kockázatokat is figyelembe veszi? Indokolható-e az Szt. előírásai alapján a 3 éves hasznos élettartam és a lízingszerződés szerinti maradványérték meghatározása a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasz előtt néhány gondolat a NAV eljárásával kapcsolatosan. A nyílt végű pénzügyi lízinget (tartalmában bérleti szerződés opciós adásvétellel kiegészítve) a Ptk. szabályainak figyelembevételével elkészített lízingszerződés kell, hogy megalapozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Lízingbe vevőtől bérbe vett eszköz

Kérdés: A lízingbe adótól a lízingbe vevő 3 év határozott időre termelőeszközöket lízingel. A lízingbe vevő az eszközöket a bérbevevőnek bérbe adja 3 évre, határozott időre. A bérleti szerződésben szerepel, ha a bérleti szerződés lejáratakor a bérbevevő nem él a vétel jogával, akkor vissza kell adnia a bérbeadónak az eszközöket. A bérleti szerződésben eszközértékről, maradványértékről nem esik szó, csak a bérleti díj összegét tartalmazza. A három fél egy különmegállapodást is kötött, mely szerint, ha a lízingbe vevő nem él a lízingszerződés végén a vételi jogával, a bérbevevő a megállapodás alapján a lízingbe adó írásbeli felhívása alapján köteles az eszközöket egy előre meghatározott áron megvenni. A bérbevevő oldaláról hogyan kell kezelni a számvitelben ezt a helyzetet? Elegendő, ha a bérleti díjat könyveljük költségként a bérbeadó számlája alapján, és ha a lízingszerződés végén a bérbevevő veszi meg a termelőeszközöket, akkor a lízingbe adó cég számlája alapján tárgyi eszközként nyilvántartásba vesszük (aktiváljuk, majd értékcsökkenést számolunk el a további használat idejére)?
Részlet a válaszából: […] ...helyesen fogalmazza meg a választ is. A gazdasági eseményeket valós tartalmuk alapján kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó számlája szerinti bérleti díjat a bérbevevőnek az igénybe vett szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Ingatlanok értékcsökkenési leírása

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú ingatlanait bérbe adja. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja alapján 5%-os értékcsökkenést érvényesít. Ha a bérleti szerződés megszűnik, mikor indokolt megváltoztatni az értékcsökkenési leírást a Tao-tv., illetve az Szt. esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglaltak alapján a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor kell meghatározni a hasznos élettartamot és ennek függvényében az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírást. Az így meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Befektetés ingatlanban

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
Részlet a válaszából: […]  Nem vagyunk befektetési tanácsadók, ezért csak azelszámolási, adózási kérdésekre válaszolunk.Az ingatlan beszerzését az általános szabályoknakmegfelelően elsődlegesen beruházásként kell elszámolni. A beruházási számlánkell nyilvántartani, amíg el nem döntik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Konténerek bérbeadása

Kérdés: Cégünk főtevékenysége egyéb gép, berendezés nagykereskedelme, amelynek során iroda- és raktárkonténerek kereskedelmével és bérbe­adásával foglalkozik. A bérbe adott konténereket a bérbeadás napján a tárgyi eszközök közé soroljuk át, mivel tapasztalataink szerint jellemzően az egy évet meghaladóan szolgálják a cég érdekeit. A tárgyi eszközök közé sorolt konténerekre a Tao-tv. által biztosított 50 százalék/év gyorsított leírási kulcsot alkalmazzuk. Helyes-e, ha a számviteli elszámolás során is 2 év alatt leírjuk? Mikor történjen az átsorolás? Helyes-e, ha a bérbeadásból visszaérkezett konténereknél is az értékcsökkenést folyamatosan elszámoljuk? Helyes-e, ha a bérbe adott konténerek értékesítésekor az ellenértéket egyéb bevételként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy a bérbeadás meghatározott időtartamra vagyhatározatlan időre szól. Akár meghatározott időtartamú, akár határozatlan idejűa bérleti szerződés, a lényeg, legalább egy éven túl szolgálja a bérbeadásitevékenységet. Ha ezen feltételek teljesülnek, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Bérleti jog tartós bérleti szerződés esetén

Kérdés: Cégünk bérelt területen lévő saját tulajdonú épületben végzi tevékenységét. A bérleti szerződést 3 évenként újították meg. A cég bérleti díjat fizet a tulajdonosnak. 2007. október 1-jétől hosszú távú, tartós bérleti szerződést kötött a cég. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként felvehető-e a nyilvántartásba, és mi a könyvelés módja?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz a kérdést pontosítani kell. Az ingatlanokhozkapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni a hosszú távú, tartósbérleti szerződéshez kapcsolódóan alapított bérleti jog megszerzésének azellenértékét. (Önmagában az, hogy a bérleti szerződést nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...szó szerint értette a fizetendő összegbe a beszámítást. A bérbeadó abérleti díjat továbbra is számlázza (T 311 – K 91-92, 467) a bérleti szerződésszerinti összegben, – a havonta számlázott bérleti díjnak – a megállapodásszerinti – beszámított (a bérlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...használat időtartamának ellenértéke. Nem szabad azonban bérleti díjként kezelni, mert valós tartalma alapján nem bérletről van szó, nem bérleti szerződés alapján történt az eszköz használata.A lízingbeadó által kiállított helyesbítő számla alapján:a) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Bérelt telken épített út, épület amortizációja

Kérdés: Egy társaság egy másik társaságtól telket bérel. A bérleti szerződés határozatlan időre szól. A bérlő a telken utat és épületet épített 1998-ban. A számviteli politikában a társaság a bérelt telken épített útnál, épületnél meghatározhat-e gyorsabb leírást? Indoka lehet az, hogy a bérbeadó a felmondási idő figyelembevételével felbonthatja a szerződést? A Tao-tv. szerinti 6 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő témával a Számviteli Levelek 5. számában a 76. kérdésre adott válaszban már foglalkoztunk. Jelen kérdés ez után a válasz után érkezett. Itt a kérdéshez kapcsolódó témákra térünk vissza, illetve egészítjük ki korábbi válaszunkat.A bérelt telek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Amortizáció: bérbe adott tenyészállat

Kérdés: Hogyan kell az értékcsökkenést elszámolni a bérbe adott tenyészállatok után?
Részlet a válaszából: […] ...adott tenyészállatoknál az értékcsökkenés elszámolását nagymértékben befolyásolja a bérbeadó és a bérbevevő között megkötött bérleti szerződés, amelyből egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy a bérleti időszak végén a bérbevevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.
1
2