11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Mikor kell könyvelni a korábbi évek számláit?
Kérdés: A cég nevére szóló 2019. vagy 2020. évi (készpénzes, utalásos) számla könyvelhető 2022-ben? Rémlik olyan szabály, hogy költségszámla a tárgyévben vagy az azt követő adóévben könyvelhető.
2. cikk / 11 Becsléssel megállapított árbevétel következményei
Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
3. cikk / 11 Önellenőrzés áfahiány miatt
Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?
4. cikk / 11 Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése
Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adóellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
5. cikk / 11 Személygépkocsi vagy teherautó?
Kérdés: A furgon jellegű gépkocsit a beszerzéstől (2003-tól) személygépkocsiként kezeltük áfa szempontjából, 2009-től megfizettük utána a cégautóadót. Kétségeink ez évben merültek fel, amikortól a szervizszolgáltatás számláján az szerepelt, hogy az áfa 50 százaléka visszaigényelhető. Mi a teendő, ha rosszul állapítottuk meg a besorolást, és nem személyautó, hanem teherautó?
6. cikk / 11 Jogosulatlanul levont áfa elhatárolása
Kérdés: Az APEH 2006-2007. évre vonatkozóan lefolytatott vizsgálata a kft.-nél 50 M Ft jogosulatlanul levont áfát állapított meg. A bírsággal és pótlékkal együtt tetemes adóterhet el lehet-e határolni a következő évekre, hogy elkerüljék a 2010. év esetleges veszteségét?
7. cikk / 11 Önellenőrzés áfahiány miatt
Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
8. cikk / 11 Könyvelő, könyvvizsgáló utólagos felelőssége
Kérdés: A kft. rövidesen könyvelőt és könyvvizsgálót vált. Milyen utólagos felelőssége van a könyvelőnek és a könyvvizsgálónak abban az esetben, ha egy jövőbeni adóellenőrzéskor valami súlyosabb hibát, adóhiányt stb. találnak? Milyen törvény szabályozza a felelősségüket?
9. cikk / 11 Cégjegyzékből törölt cég működése
Kérdés: A Cégbíróság 2002-ben adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt törölte a céget. Mivel a cégnek erről nem volt tudomása, folyamatosan működött, beszerzett, feldolgozott, értékesített. Az APEH célellenőrzése során derült ki, hogy a cég már nem létezik, ezért az elmúlt évek során levonásba helyezett áfát vissza kell fizetni. A 2004-ben visszafizetett áfát, amely az árbevételhez viszonyítva nem jelentős, hogyan kell elszámolni? Az így megfizetett áfát senkitől sem tudjuk visszakérni?
10. cikk / 11 Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése
Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?