Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén

Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
Részlet a válaszából: […] ...kívül álló, véletlenül bekövetkező esemény, körülmény miatt semmisültek meg, akkor az önmagában véve nem alapozza meg a mulasztási bírság kiszabását, tekintve, hogy ekkor nem az adózó mulasztása vagy tevőleges magatartása áll a bizonylatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Nyilatkozattétel végelszámolás után

Kérdés: A gazdasági társaság 2007 januárjától végelszámolás alatt állt, majd 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. A végelszámoló a társaság összes iratát – az adóhatóságnak bejelentett – iratőrzési helyen elhelyezte. 2011-ben az adóhatóság egy nyomozati eljárásában (a társaság egykori vevőinél és szállítóinál végez adóellenőrzést az adóhatóság) megkereste a cég korábbi ügyvezetőjét és végelszámolóját is, hogy 2006. évi bizonylatokkal (számlákkal) kapcsolatban nyilatkozzanak. A már törölt társaság részéről kinek kell nyilatkoznia az adóhatóság felé a 2006. évi vevői/szállítói adóellenőrzéssel kapcsolatban? Az egykori ügyvezetőnek, a végelszámolónak, vagy az iratőrzést biztosító vállalkozás vezetőjének? (A vizsgált évben még nem volt végelszámolás alatt a társaság.)
Részlet a válaszából: […] ...a nyilatkozatot, valamint a nyilatkozattevő és ajegyzőkönyvvezető aláírását.A magánszemély 200 ezer forintig terjedő mulasztásibírsággal sújtható, ha a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomástjogosulatlanul megtagadja [2003. évi XCII. törvény 48. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Parkolási pótdíj elszámolása, adózása

Kérdés: Személygépkocsijaink után a cégautóadót megfizetjük. A parkolási társaságok fizetési felszólítása alapján pótdíjfizetési kötelezettségünk van. A fizetési felszólítás elegendő bizonylat-e a könyveléshez, a kifizetett pótdíj milyen költségnek minősül, növeli-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...felszólítás alapján fizetett pótdíj fizetett bírságkéntkezelendő a számviteli elszámolásban. Azt – ha nem az érintett munkavállalótterheli – egyéb ráfordításként kell elszámolni az Szt. 81. §-a (2) bekezdésénekb) pontja alapján. Ha a pótdíj a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.