Jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozás

Kérdés: Társaságunk három gazdasági társaság tulajdonosa, és mindháromban különböző mértékű, 20% feletti részesedése van. Egyikben sem többségi tulajdonos. Szállítói és vevői kapcsolat is van a három társaság és a tulajdonos társaság között. A mérlegben külön soron, a Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve a Követelések jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben kell szerepeltetni a fennálló egyenlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...azokat a termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódó követeléseket tartalmazza, amelyeknél az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...tőkeleszállításkor, továbbá tőkekivonással történő tőkeleszállításnál, ha annak az eredményt módosító hatása meghaladja a befektetés értékének a 20 százalékát;– átalakuláskor, beolvadáskor, ha az átalakuló, beolvadó társaságban a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – vált behajthatatlanná, nem csökkenthető az adóalap. (Ha a társaság hitelintézet, akkor a pénzügyi szolgáltatásból, a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, ha befektetési vállalkozás, akkor a befektetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.