Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...nem felel meg a követelés számviteli fogalmának. Anemzetközi gyakorlat szerint a kriptovalutát az immateriális javak között (ha tartós befektetés), illetve a készletek között javasolják az eszközök között kimutatni, bár ez is legalább annyira értelmezhetetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedés értékelése

Kérdés: Hogyan kell értékelni a külföldi pénzértékre szóló tulajdoni részesedést jelentő, külföldi befektetéseket? A mérlegfordulónapi értékeléskor kimutatott árfolyamveszteséggel csökkenthető-e a már korábban devizában kimutatott értékhelyesbítés, illetve az árfolyamnyereség összegével az értékvesztésként elszámolt összeg?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetések mérlegfordulónapi értékelésekor az Szt. 54. §-a (1)-(3) bekezdésében leírtak szerint kell eljárni azzal, hogy az értékvesztés összegét devizában kell megállapítani, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:378. §-a alapján az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Így egyértelmű, hogy az alapító által meghatározott tartós cél érdekében végzett tevékenység a cél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Devizakötelezettség havonkénti értékelése

Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni. (Az 54-55. §-ra hivatkozás arra utal, hogy a külföldi pénzértékre szóló tulajdonosi részesedést jelentő befektetéseknél, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követeléseknél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Devizás részesedés mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem volt helyes, az értékvesztés elszámolását és a befektetés mérleg-fordulónapi értékelését nem szabad összekeverni [összevonni lehet, ha a társaság él a piaci értékelés lehetőségével, az Szt. 60. §-ának (9) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Külföldi tőzsdén vásárolt külföldi részvény értékelése

Kérdés: Euróért külföldi tőzsdén vásárolt (euróban jegyzett) külföldi részvényt – jelen esetben tartós befektetés – kell-e értékelni az év végi árfolyamváltozás miatt az Szt. 60. §-a szerint?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, ha az árfolyam-különbözetnek ahatása jelentős!Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése alapján a mérlegben akülföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközt (idetartozik a külföldirészvény) az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Befektetésértékesítés, későbbi pénzügyi rendezés

Kérdés: Cégünk a korábbi évek megtakarításait ingatlanalapba fektette. 2008. december 20-án értékesítettük befektetésünket, de a pénzt csak március 20-án utalták át az akkori árfolyamon. Mikor járunk el helyesen? Ha az értékpapírokat a december 31-i árfolyamra értékeljük át, és így december 31-ig számoljuk el az árfolyamveszteséget? Vagy a március 20-án befolyt összeg ismeretében a teljes árfolyamveszteséget 2008. évi veszteségként könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi rendezésének az időpontja. A másik megjegyzés, a kérdező azárfolyamveszteség elszámolására kérdez rá, amely a befektetések (értékpapírok)vonatkozásában kétféle módon értelmezhető: egyrészt a befektetés bekerülésiértéke és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...ráfordításként történő elszámolásnál figyelembe kell venni. Nem lehet alkalmazni a rendelkezést a fedezeti ügylettel fedezett befektetésre, kötelezettségre (akkor sem, ha azt az Szt. szerint értékelni kell).A módosításhoz kapcsolódóan eszközönként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...számára egyértelmű, ezértmódosult az Szt. azzal, hogy rögzítette, a kockázatmentesnek minősített (ilyenpéldául az állampapír is) befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó,illetve diszkontértékpapírok esetében értékvesztést nem kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Devizás követelések mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Helyesen jár-e el a társaság, ha a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor a jelentős hatás értékét a számviteli politikában a mérlegfőösszeg 2 százalékában határozta meg? Csak külföldi pénzértékre szóló követelése van.
Részlet a válaszából: […] ...előírásból következik, hogy csak azok a tételek változnak, amelyek külföldi pénzértékre szóló követelések, értékpapírok, befektetések, továbbá a devizaszámlák és a valutapénztár. Mivel az egyéb mérlegtételek a devizaárfolyam-változás miatt nem módosulnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.
1
2