Késve bejelentett követelés felszámolásnál

Kérdés: A 2019. év közepén "A" társaságnak elrendelték a felszámolását. Az "A" társasággal szemben követeléssel rendelkező kft. ügyvédje a követelést ugyan határidőben bejelentette, de a követelés nyilvántartásba vételéhez szükséges díjat már határidőn túl utaltatta a társasággal, így azt nem fogják elfogadni. A követelés megtérülésére esély sincs a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján. Ilyen esetben a követelés leírásakor a társaságiadó-alapot meg kell növelni vagy sem, illetve a követelés áfája visszaigényelhető-e 2020. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] ...rá vagyoni fedezet.]A 40 napon, illetve 180 napon belül bejelentett követelések a felszámolási eljárás befejezéséig nem minősíthetők behajthatatlan követelésnek, a felszámolási eljárás befejezésekor is csak abban az összegben, amelyre a vagyonfelosztási javaslat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől az Áfa-tv. több §-ában módosult, illetve új előírásokkal egészült ki.Az értelmező rendelkezések közé bekerült a behajthatatlan követelés értelmező rendelkezése is, amely azonban csak részben egyezik meg az Szt. szerinti behajthatatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Behajthatatlan követelés a kötelezettnél

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét, ahol ez a kötelezettségek között szerepel, és ezen kötelezettség áfája levonásra is került?
Részlet a válaszából: […] ...termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó behajthatatlan követelések áfájának adóalap-csökkentő tételként való számításba vételével a Számviteli Levelek 410. számában a 7998. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Nyilvánvalóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Követelés elévülése, értékesítése

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszából: […] ...válaszok adhatók:– A társaság helyesen járt el, ha első alkalommal a 2012. adóévi társaságiadó-alapnál élt a Tao-tv. fogalma szerinti behajthatatlan követelés címen adózás előtti eredménycsökkentéssel, mivel ekkor teljesült, hogy rendelkezik (a 2011-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Elengedett követelés

Kérdés:

A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja 2010. 01. 01-től hatályos, mely szerint az adóévben elengedett követelés összegével nem kell megemelni az adóalapot, ha az nem minősül behajthatatlannak. Csak akkor kell megnövelni, ha a követelést kapcsolt vállalkozás részére engedem el. A cégünknek tartozik egy vevője már egy éve. A felszámolási eljárás hosszadalmas, általában nem vezet eredményre, jobbnak látnánk elengedett követelésként leírni a tartozását, eddig az adóalapot növelni kellett. A vevőnk nem kapcsolt vállalkozás és nem is magánszemély. Ez esetben, mint elengedett követelés elszámolom (a vevőt kell erről értesítenem?), és nem kell megnövelnem az adóalapot? Ezzel az elengedéssel elszámolt egyéb ráfordítás a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás? Esetlegesen más jogcímen sem kell megemelni az adóalapot az elengedett követeléssel?

Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja alapján 2010. január 1-jétől csak akkor kell a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés miatt elszámolt ráfordítással növelni az adózás előtti eredményt, ha az adózó az adóssal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Behajthatatlan követelés az evánál

Kérdés: Adott egy evás egyéni vállalkozó. 2007. évben egy kft. részére kiadott cca. 2 500 000 Ft-os számlát. A kft.-t felszámolták. Az egyéni vállalkozás a felszámolóbiztostól kapott egy levelet, hogy a követelése behajthatatlan, és a fennálló tartozást hitelezési veszteségként kell leírni. Az egyéni vállalkozás 2007. évben a kiállított számla után megfizette a 25% evát. Kérdésem, hogy a kifizetett adóval csökkentheti-e az ez évi befizetendő eváját? A törvényben nem találtam erre utaló rendelkezést, viszont 2007. évben a munka elvégzésre került, az eva be lett fizetve, tehát úgy érzem, az adó visszajárna.
Részlet a válaszából: […] ...eva alapjának megállapításával kapcsolatban nincs olyanrendelkezés, amely lehetővé tenné a behajthatatlan követelés adóalapból történőlevonását. Az eva alapját jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatóságihatározat alapján kapott kártérítés, kártalanítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.