Felszámolt megrendelővel szembeni követelés leírása

Kérdés: Fuvarozást működtető kft.-nél vevőköveteléseket tartunk nyilván, amit a megrendelő nem fizetett ki. A megrendelő céget felszámolással megszüntették, maradt 3 millió forint a vevőkövetelésen. Milyen módon lehet ezt kivezetni a nyilvántartásból?
Részlet a válaszából: […] ...– kimutat a megrendelővel szemben követelést, de azt a felszámoló nem ismerte el (bejelentés hiányában). Ez esetben a követelést behajthatatlan követelésként le kell írni egyéb ráfordításként. Az ilyen címen leírt elszámolt egyéb ráfordítás összegével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Fizetési meghagyással megítélt követelés

Kérdés: Cégünk egyik adósának tartozását behajthatatlansági nyilatkozattal 2008. 12. 31-én leírta 477 ezer forint értékben. Cégünk később 2010. évben fizetési meghagyási kérelemmel élt az adós beltagja ellen, amely jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást foganatosítani lehet. Az adós kérésére a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte a Vht. 48. §-ának (1) bekezdése alapján. Az adós és a végrehajtó közjegyző előtt részletfizetési megállapodást írt alá, amely szerint a tőketartozás 477 ezer Ft, késedelmi kamatok 580 ezer Ft, illetékek, ügyvédi munkadíj 105 ezer Ft, jelenlegi tartozás 1162 ezer Ft. 2012. 07. 08-án esedékes, becsült jövőbeni kamatok 127 ezer Ft, részletfizetésre felosztott összeg 1260 ezer Ft. Egyéb követelésként elő kell írni a fenti követeléseket? És ha igen, milyen összegben (elsősorban a késedelmi kamatot)? A részletfizetési megállapodás nem rendelkezik arról, hogy milyen sorrendben történik a kiegyenlítés!
Részlet a válaszából: […] A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 48.§-ának (1) bekezdése szerint a végrehajtást foganatosító bíróság köteles avégrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő. Ebből azkövetkezik, hogy a kérdező cég egyetértett az adós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Ki nem egyenlített követelés áfája (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. adóját a teljesítés szerint fizeti meg. Ha a vevő nem fizet és nem érhető utol, akkor mi a teendő? Az evát mindenképpen meg kell fizetni? Mivel nincs elismert követelésem, számvitelileg már nem tudom kezelni a vevőt. Adóügyileg ez helyes és korrekt? A társasági adó, illetve az áfatörvény alanyaként is meg kell fizetni az áfát? Nincs lehetőség arra, hogy ne kelljen adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...mert a vevő"eltűnt", akkor az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja szerint dokumentálnikell a követelés behajthatatlanságát, és a behajthatatlan követelést azeredmény terhére le kell írni. A követelés veszteségkénti leírása nem érinti azárbevételt, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.