Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik.Általános szabály, hogy az eszközöket (így a devizaköveteléseket is) bekerülési (beszerzési) értéken mutatjuk ki. A bekerülési érték meghatározására, a devizakövetelés növekedésére, csökkenésére néhány gazdasági eseményt mutatunk be.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Hosszú lejáratú hitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözettel (akárárfolyamnyereség, akár árfolyamveszteség) a beruházás bekerülési értékét kellmódosítani. (Az árfolyamveszteséget nem lehet elhatárolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Árfolyam-különbözet elhatárolása

Kérdés: 2006-ban nagy összegű beruházási hitelt vettünk fel. A kölcsön devizaneme: forintnak megfelelő euró. A folyósítás forintban történt. Társaságunk az euróban nyilvántartott hitelt 2007-ben év közben átváltotta forintra, majd év végén újra euróra. A 2007. évi átváltások nem realizált árfolyamvesztesége nem volt jelentős, így az a tárgyév eredményében került elszámolásra. 2008-ban év közben az euróban nyilvántartott kölcsönt átváltottuk forintra, amelynek eredménye jelentős összegű árfolyamnyereség volt, majd a forintkölcsönt néhány hónappal később CHF-alapú kölcsönre váltottuk át, amelyen jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteséget kellett év végén elszámolni. A 2008. évben év közben az euró forintra átváltásának árfolyamnyereségével kell-e csökkenteni az év végi árfolyamváltozás miatti nem realizált veszteség összegét, ha azt időbelileg el akarjuk határolni? Ennek a megítélésénél társaságunknál eltérő vélemény alakult ki. Az árfolyamveszteség elhatárolását hogyan kell könyvelni 2008-ban, illetve 2009-ben? Milyen összegben kell céltartalékot képezni? Meddig és hogyan kell az elszámolást folytatni? Van-e ennek a társaságiadó-alapot módosító hatása?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 47. §-a(4) bekezdésének c) pontja alapján a beruházás, illetve a beruházássallétrehozott – még nem aktivált – eszközök bekerülési értékét kell csökkenteni. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján halasztottráfordításként elszámolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásban lévő részesedés és fennálló hosszú lejáratú követelés fedezeti ügylettel fedezett része, illetve a beszerzett eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt árfolyam-különbözet.)Az adózás előtti eredmény módosítása nem minden, az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...később is) napi átlagos állománya a saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát meghaladja, az adóévben eszközbekerülési értékként vagy ráfordításként elszámolt kamatnak a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettséggel arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...49. §-ának (3)–(4) és (6)–(7) bekezdése, illetve 50. §-ának (1)–(2) bekezdése választ ad arra, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával megvalósított tőkeemeléskor, átalakulás, beolvadás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.