10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Jogdíj vagy felhasználási díj
Kérdés: Filmgyártással és -forgalmazással foglalkozó cég filmforgalmazási szerződést kötött a film előállítójával. A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett. A felhasználási díj a szerződés hatálya alatt a film forgalmazásáért kapott bevételek egyes költségekkel csökkentett összegének meghatározott százaléka. Az elszámolás a tárgyévet követő évben a mérlegzárás előtt megtörténik. Mit kell a megszerzett jog bekerülési értékének tekinteni? Az előállítónak a fentiek szerint kiszámított és átadásra kerülő összeget tárgyévi költségként (elhatároltan) kell-e elszámolnia, vagy a vagyoni értékű jogok között bekerülési értéket képez, és csak az értékcsökkenés összege minősül tárgyévi költségnek?
2. cikk / 10 Időbeli elhatárolás könyvelése
Kérdés: Helyesen járok-e el, ha az időbeli elhatárolásokat így könyvelem? Beérkező számla 30 egység folyó évi, 60 egység következő évre vonatkozó költséget tartalmaz: T 5 – K 454, 30 egység, T 392 – K 454, 60 egység. Folyó időszakot terhel 50 egység, aminek a számlája csak a következő időszakban érkezik be: T 5 – K 482, majd a beérkező számla: T 482 – K 454, 50 egység. Vagy az időbeli elhatárolásokat minden esetben az eredményszámlákkal szemben lehet csak könyvelni, és onnan lehet ki- vagy visszavezetni?
3. cikk / 10 Cukorrépa-termesztés megszüntetésének támogatása
Kérdés: Egy, a cukorrépa-termesztést is integráló mezőgazdasági vállalkozás – a térségben lévő cukorgyár bezárása miatt – 2007. évben felhagyott a cukorrépa-termesztéssel, és termelési kvótájáról is lemondott. Az MVH-tól szerkezetátalakítási támogatási határozatot kapott 2008. januári keltezéssel. A vállalkozás mérlegkészítési időpontja április 30. A határozatban a támogatás összege euróban van számszerűsítve, azonban a kifizetési árfolyamot nem tartalmazza, erről az MVH külön határozatot fog kiállítani a későbbiekben. A határozat szerint a támogatás mértékét "a 2007/2008. évi lemondás után" állapították meg, melynek a kifizetésére 2008 júniusában és 2009 februárjában kerül sor, két részletben. A támogatás elszámolása az alábbi számviteli kérdéseket veti fel: 1. Melyik évre, illetve évekre kell elszámolni egyéb bevételként a kapott támogatást? 2. Amennyiben a támogatás összege a mérlegkészítés időpontjáig csak euróban áll rendelkezésre, a 2007. évre elszámolandó támogatást milyen árfolyamon kell a beszámolóba beállítani, s majd a tényleges árfolyam birtokában hogyan kell eljárni az árfolyam-különbözetek elszámolását illetően? 3. A vállalkozás a szerkezetátalakítás érdekében a 2007-2009-es években több, a növénytermesztéshez kapcsolódó gépi, valamint állattenyésztési beruházás megvalósítását tervezi. Van-e lehetőség a "cukorrépa-termesztés megszűnése miatt" kapott szerkezetátalakítási támogatásnak – az éves beruházási (üzembe helyezési) költségek 2007. évi ténylegesen megvalósított és 2008-2009. évi tervezett összegéig – évek között történő időbeli elhatárolására, majd az amortizációs költségekkel arányos összegben történő feloldására?
4. cikk / 10 Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása
Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
5. cikk / 10 K+F és a támogatások elszámolása
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
6. cikk / 10 Kamattámogatás elszámolása
Kérdés: A kamattámogatás elszámolásával kapcsolatosan a Számviteli Levelek 21. számában a 417. kérdésre adott választól eltérő elszámolási módot tartalmazó állásfoglalást olvastam az egyik szakmai folyóiratban. Lehetséges, hogy változott az elszámolási mód?
7. cikk / 10 Időbeli elhatárolás igénybe vett szolgáltatásnál
Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.
8. cikk / 10 A számviteli törvény változásai
Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
9. cikk / 10 Befektetési jegyek nyilvántartása
Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
10. cikk / 10 Támogatások számviteli elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
