Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...alapján lízingdíjat határoznak meg, amely lízingdíj minden esetben két részből áll: egyik része a tőketörlesztő rész (a bekerülési érték miatti kötelezettséget csökkentő összeg), a másik része pedig a kamat (mivel a pénzügyi lízing eszközben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Értékesítésre váró lakás bérbeadása

Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...bérbe adott lakásnál legkésőbb 2015. december 31-ével. Az átsorolást az átsorolás időpontjában meglévő könyv szerinti értéken (bekerülési érték csökkentve a már elszámolt értékvesztés összegével) kell végrehajtani, a lakások, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Bérbe adott, illetve bérbevett állatokkal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a bérbevevő beszerzésként számol el: T161, 466 – K 455, T151 – K 161, 467, majd könyveli az értékesített tenyészállatbekerülési értékét az egyéb ráfordítások között: T 861 – K 151.Ha a bértartásra átvett tenyészállat kényszervágásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Vadasparkban tartott állatok nyilvántartása

Kérdés: Hogyan történjen a közhasznú társasághoz tartozó vadasparkban tartott állatok nyilvántartása, értékelése?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásánálaz Szt. általános előírásából kell kiindulni. A válasz keretében csak alegfontosabbakra utalunk.A vadállományt bekerülési értéken kell nyilvántartásbavenni, a növendékállatokat, illetve az egyéb állatokat a készletek között, amár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett összeget (általában az ingatlanokhoz kapcsolódó)vagyoni értékű jogok között kell kimutatni (T 126, 113, 466 – K 455), azokbekerülési értékét (a számlázott díjat) a szerződésben, a megállapodásbanmeghatározott időtartam alatt, ennek hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Nem forgalomképes eszközök piaci értéke

Kérdés: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?
Részlet a válaszából: […] ...lévők minősülnek tartósan vagy átmenetileg nem forgalomképesnek vagy korlátozottan forgalomképesnek), azok az új Szt. szerinti bekerülési értéken, illetve az új Szt. szerint meghatározott terv szerinti (esetleg terven felüli) értékcsökkenéssel módosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.