Fejlesztési tartalék utólagos feloldása

Kérdés: A cég 2017-ben fejlesztési tartalékot képzett, amelyet azóta a lekötött tartalékban nyilvántart. A beruházás a 2018. évben kezdődött, és 2019-ben befejeződött. Erre a beruházásra szeretnénk a fejlesztési tartalékot feloldani. A beruházás összege meghaladja a lekötött tartalék összegét. A fejlesztési tartalék egészét feloldhatjuk 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdésének f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. A Tao-tv. 1. §-ának (5) bekezdése szerint a Tao-tv.-t a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a más szervezet által kibocsátott és rendelkezésre álló bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve kell megállapítania.A társasági adó szempontjából elszámoltnak kell tekinteni (még egyszer nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Ismeretlen eredetű tőketartalék, fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] ...(15) bekezdése alapján az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. A beruházásnak 2005. évi képzés esetén 2009. december 31-ig kellett volna a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Jegyzett tőke leszállítása a zrt.-nél

Kérdés: A zrt. milyen módon tudja a jegyzett tőkét leszállítani? Annak milyen adóvonzata van? A zrt. tagjai társaságok, az elmúlt években nyereséges volt, pozitív eredménytartaléka és tőketartaléka van. Szóba jöhet a tőkekivonással és a tőkekivonás nélküli verzió is. A jegyzett tőke 150 millió forint, 50 millió forintra kívánják leszállítani.
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonosoknál. Sőt a tulajdonosok a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján a kivezetett (részben kivezetett) részesedés bekerülési értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel összege csökkenti az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Alultőkésítés

Kérdés: A jegyzett tőke 20 000 E Ft, a saját tőke 14 461 E Ft. Beruházásra kaptam egy másik cégemtől kölcsönt, amire december 31-ével kiszámlázott 11 419 E Ft kamatot, amit aktiváltam a beruházásra. Ebben az esetben kell alkalmaznom az alultőkésítés szabályait vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...összegével arányos kamattal növelni kell, függetlenül attól, hogy a kamatot az adózó az adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értéke részeként számolta el Az aktivált kamat az eszköz bekerülési értéke részét képező kamatnak felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Részesedés átvállalt hitelből

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolt összeget az Szt. 45. §-ának (2)bekezdése alapján a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghezkapcsolódó eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányosrészének költségkénti, illetve ráfordításkénti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...zrt.-nél a magánszemélynek átadott – 3 százalék mértékű -kft.-üzletrész bekerülési értékét a befektetett pénzügyi eszközök közül aszemélyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni, annak és járulékainakaz összegével a Tao-tv. 3. sz. melléklete B/3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Kamatmentes tagi kölcsön adói

Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...eredményt megállapítani, az (5) bekezdésben meghatározottfeltételek mellett, ha a társaság az adóévben ráfordításként vagy eszközbekerülési értéke részeként kamatot számol el. Ezért nem kell a kamatmentestagi kölcsön miatti kötelezettséget a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Ingatlanok bérbeadásával foglalkozó társaságunk ("A" Kft.) 2004-ben kiválással, kedvezményezett átalakulás keretében jött létre. A társaság tulajdonában lévő ingatlanokat átértékeltük, a jegyzett tőkét az átértékelt eszközérték jelentős hányadával megemeltük. A kiválás folyamatában a tulajdonosi szerkezet nem változott, ugyanaz a magánszemély 100%-os tulajdonában maradt a kiválással érintett és a kivált a társaság is. Az "A" társaság tulajdonosa 2003. évben ingatlanforgalmazással foglalkozó kft.-t ("B" Kft.) alapított, melynek 1%-ban tulajdonosa a kivált cég tulajdonosa (férj) és 99%-ban tulajdonosa a feleség. A "B" Kft. 2006. évben megvásárolt egy budapesti székhelyű kft.-t ("C" Kft.), melynek főtevékenysége ingatlanok bérbeadása. A megvásárolt kft. ("C" Kft.) épületeit felújítjuk, piacképessé tesszük. A tulajdonosok a 2 kft. ("B, C" Kft.) beolvadását tervezik a kiválással létrejött "A" Kft.-be. A budapesti székhelyű kft. ("C" Kft.) eszközeit (az ingatlanokat) piaci áron tervezzük a vagyonmérlegbe felvenni a beolvadás keretében. Kedvezményezett átalakulás keretében megvalósulhat-e a beolvadás, ha az "A" Kft. már részese volt kedvezményezett átalakulásnak (kedvezményezett kiválással jött létre)? Élhet-e továbbra is az "A" Kft. a Tao-tv. 16. § (9)–(11) bekezdés szerinti kedvezménnyel a beolvadást követően a piaci árra felértékelt eszközök tekintetében? A "C" Kft. ingatlanjainak átértékelése szerinti értékkel (kb. 400 000 E Ft) és a "C" Kft. saját tőkéje terhére a beolvadás keretében megemeljük az "A" Kft. jegyzett tőkéjét (kb. 500 000 E Ft). A beolvadást követően a tulajdonosi szerkezet terveink szerint a következőképpen alakul: 1. sz. tulajdonos 80%-ban lehet-e tulajdonos, a 2. sz. tulajdonos 20%-ban lehet-e tulajdonos?
Részlet a válaszából: […] ...felértékeltértéke alapján érvényesít adózás előtti eredményt csökkentő értékcsökkenésileírást, hanem a jogelődnél kimutatott bekerülési érték alapján, és – 2004. évikiválás esetén – legfeljebb az átvett eszközök könyv szerinti értékéig).Hasonlóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Céltartalék beruházásra

Kérdés: Az állattartó telepek trágyakezelésének megoldására a környezetvédelmi jogszabályok 2013. december 31-éig adnak határidőt. Eddig az időpontig meg kell valósítani azokat a beruházásokat, amelyek biztosítják a környezetbarát tárolást. Képezhető-e a később megvalósítandó beruházás fedezetére céltartalék minden évben? Kihasználható-e az adóalap-csökkentés? A beruházás bekerülési értéke várhatóan 70 millió forint.
Részlet a válaszából: […] ...a beruházás bekerülési értéke jelentős összegű, indokoltlenne arra fedezetet gyűjteni, a céltartalékképzés azonban erre nem alkalmas.Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint az adózás előttieredmény terhére céltartalékot kell képezni azokra a múltbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
1
2