17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg térítése
Kérdés: Cégünk az Szja-tv. alapján képernyő előtti munkavégzéshez szemüvegtérítést ad a dolgozónak. Ennek a könyveléséhez szeretnék segítséget kérni. A dolgozó az üzemorvostól származó igazolás alapján csináltat egy szemüveget. Ennek az árát kifizeti, és a cég nevére szóló számlát kér. A cég nevére szóló számlából viszont a cég csak 45.000 Ft szemüvegtérítést fizet a dolgozónak. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a számlát (egyáltalán kell-e könyvelni ilyenkor a számlát)? Hiszen a cég csak a 45.000 forintot fizeti belőle a dolgozónak, mi lesz a fennmaradó résszel? Lehet-e ezt a 45.000 forintot egyből könyvelni a pénztárral szemben úgy, hogy a számla lesz a pénztárbizonylat mögöttes bizonylata az összeg kifizetéséről? Ha nem, kérem a kontírozás bemutatását ebben az ügyben.
2. cikk / 17 Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg
Kérdés: Képernyő előtt munkát végző személy a cég nevére szóló számlát hoz. A számla összege 90.000 forint, amelyből a cég bruttó 30.000 forintot térít meg a kollektív szerződés alapján. Ilyen esetben hogyan kell helyesen elszámolni a számlát? A teljes számlát, vagy csak a megtérített összeget? Tegyük fel, hogy a szemüveg a munkavégzés feltétele [Szja-tv. 4. § (2a) bekezdése], illetve védőeszköznek minősül (1. sz. melléklet 8. pont).
3. cikk / 17 Munkaszemüveg
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek az alábbi eljárást véleményezni, illetve amennyiben az az Önök álláspontja szerint nem felel meg a törvényi előírásoknak, úgy a helyes módot részletesen – kitérve a főkönyvi és az áfaelszámolásra, bizonylatolásra is – bemutatni! Cégünk az 50/1999. EüM rendelet 1. § (1) a) bekezdés szerinti munkavállalók részére a rendeletben meghatározottaknak megfelelően védőszemüveget biztosít, melyet az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. pontjára tekintettel adómentes juttatásként számol el. Az elszámolás menete a következő: a munkavállaló a szemészeti vizsgálat eredményét és a neki javasolt, saját ízlése szerint kiválasztott szemüvegről kapott, a munkavállaló nevére szóló számla eredeti példányát a munkáltató részére bemutatja, a munkáltató azokról hiteles másolatot készít. A munkáltató ezen bizonylatmásolat alapján kifizeti a munkavállaló részére a számlán szereplő értéket, illetve részösszeget abban az esetben, ha a szemüveg értéke meghaladja a vállalkozásunk belső szabályzatában rögzített, az 50/1999. EüM rendeletben előírtakat szem előtt tartva megállapított maximális összeget. Az így juttatott pénzösszeget a számlamásolat, illetve a kifizetés tényét rögzítő pénztárbizonylat alapján az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. bekezdése alapján adómentes juttatásként, a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolja el vállalkozásunk.
4. cikk / 17 Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele
Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
5. cikk / 17 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések III.
Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
6. cikk / 17 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
7. cikk / 17 Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
8. cikk / 17 Adómentes juttatások elszámolása
Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
9. cikk / 17 Munkaruházati termékek elszámolása
Kérdés: Mi tartozik a munkaruházati termékek körébe? Ezen termékeket az eszközök közé kell besorolni, vagy költségként a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolandók el? Ha az eszközök közé tartozik, akkor milyen eszköz? Ha a munkavállaló kilép, és a kihordási idő még nem telt el, mi történik a munkaruházati termékkel?
10. cikk / 17 Áruminta-bemutató alvállalkozásban
Kérdés: A társaság 2015-től egyéb termék ügynöki nagykereskedelmével is foglalkozik. Különféle termékekből beszerez 1-1 darabot (tisztítószer, vitamin, tészta stb.) normál méretben, kiszerelésben, amelyeket feloszt kisebb csomagokra, és bemutatókon árumintaként bemutatja/kóstoltatja, értékesítésre nem kerül. Jelenléti ívet vezet a bemutatókon részt vevőkről, és kimutatást küld arról, hogy mennyi árut osztott szét. Amikor valaki terméket vesz a termékgyártó cégtől, akkor a társaság a termékgyártó cégnek számlát állít ki a jutalékról. A bejövő számlákat készletre vesszük, az áfát nem helyezzük levonásba. A készlet – a kimutatás alapján – elábéként kerül kivezetésre. Tudomásunk szerint termékminta vásárlása (és annak szétosztása) esetén nem kell magánszemélynek adott juttatásként kezelni. Tekinthetők-e a normál kiszerelésből a társaság által kiporciózott mennyiségi kiszerelések termékmintáknak, és könyvelhetők-e a fent leírtak alapján?
